Földtöntúli, oda nem illő tárgyat találtak a legújabb európai "Stonehenge" romjai között

Az elmúlt években nagyon durván megszaporodott azoknak az eseteknek a száma, amikor egy-egy ókori rom lelőhelyét egyfajta "legújabb Stonehenge-ként" aposztrofálták az emberek. A valóság az, hogy a maga idejében ilyesfajta építmény temérdeknyi lehetett a Földön, ám a rengeteg letűnt kultúra és civilizáció után a többségük elpusztulhatott az idő vasfoga által. Így pedig roppant nagy szerencse kell ahhoz, hogy a szakavatott szemek egy-egy nagyobb volumenű bontási vagy építési munkálat észrevegyék az egykor volt építményeket, épületeket. Még 2016-ban fedezték fel a hollandiai Tiel városa mellett egy ipari park felhúzásakor, hogy bizony egy hatalmas területen több ezer éves műemlék várja a felfedezését. 

A kutatóknak csak idénre sikerült szinte teljes egészében feltérképezniük a terepet több ezer négyzetméteren, ahol egészen idáig több, mint egy millió lelet darabot sikerült azonosítaniuk. A becsléseik szerint a fellelt szerves és szervetlen tárgyak vagy tárgyrészek mintegy 800 év történelmét ölelik fel a kőkorszaktól a középkorig. Temetkezési és rituális helyszínként nem csoda hát, hogy 50 ezernél is több csontmaradványt, 170 ezer darab agyagtöredéket, illetve még 10 ezer darab kovakövet is felleltek a régészek és segítőik. 

A sírhalmok különleges elrendezése az évszázadok alatt szinte sohasem lehetett véletlenszerű, lévén évente két jelentős napon egy napfényes "folyosó" nyílt a dombok között. Ez a két jeles nap pedig nem volt más, mint a nyári (június 21.) és a téli napforduló (december 21.), azaz az esztendő leghosszabb és legrövidebb napjai. Azonban nem csak temetkezési hely lehetett ez a szentély, illetve a köré kiépült infrastruktúra. A szakemberek szerint jó eséllyel egy olyan közterület lehetett, amelynek közelében éltek és dolgoztak is. A megtalált komoly mennyiségű lándzsahegy pedig azt mutatja, hogy akár a környék hadászatilag is jelentős lehetett.

Mégis a legfontosabb és legérdekesebb lelet egy zöld, üvegből készült gyöngyöcske.

Az ékszernek tűnő darabkáról egyelőre csak feltételezik, hogy esztétikai szerepe lehetett. Azonban a pontos elemzése az, ami igazán figyelemre méltó. A tudósok szerint az ókori Mezopotámiából származik, ami Tieltől szerény 4000 kilométerre fekszik. Ez pedig megdöbbentett mindenkit a stábban, ugyanis ilyen távolságban még soha nem találtak semmit a mai Irak területéről.