Vészjósló aktivitást mutat az európai szupervulkán, aggódva figyelik a kutatók

A vulkánok egyszerre csodálatos és ijesztő geológiai képződmények, melyek már időtlen idők óta félelemmel vegyes ámulattal töltik el az emberek szívét. Ma már a tudománynak hála pontosan tudjuk, hogy milyen folyamatok alakították ki őket, illetve állnak a kitöréseik mögött, azonban ettől még éppen olyan veszedelmesek maradtak, mint korábban. Sajnos még mindig nem vagyunk képesek teljes biztonsággal megmondani, hogy mikor következik be egy-egy katasztrófa, azonban a fejlett modellezéseknek hála viszonylag nagy biztonsággal adhatóak megközelítő előrejelzések. A kutatók most arra figyelmeztetnek, hogy Európa szupervulkánja aggasztó jeleket produkál, amelyeket érdemes komolyan venni.

Az olaszországi Nápoly közelében található Campi Flegrei, Európa legnagyobb szupervulkánja, amelynek utolsó kitörése 1538-ban volt, a jelek szerint egyre közelebb kerül a kitöréshez. Az elmúlt évtizedben a vulkán tevékenysége fokozatosan növekedett, és a közeli Pozzuoli városa közel 4 méterrel emelkedett, egy olyan jelenség következtében, amelyet bradiszeizmusként ismerünk. Csak áprilisban 600 kisebb földrengést rögzítettek, ami a legmagasabb havi szám a feljegyzések kezdete óta.

Szakértők már hosszú ideje igyekeznek folyamatosan nyomon követni a vulkán aktivitását, hogy időben felkészülhessünk egy kitörésre, hiszen napjainkban közel 360 000 ember él a vonzáskörzetében. A University College London (UCL) és az olasz Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Kutatóintézet (INGV) szakemberei együtt igyekeztek rájönni arra, hogy az utóbbi időkben tapasztalt földmozgások vajon egy közeli kitörés előjeleinek tekinthetőek-e. Azt fontos leszögezni, hogy az utolsó, 1538-as kitörés is komoly károkat okozott, de igazán hatalmas, úgynevezett robbanásos kitörésre jóval régebben, több tízezer évvel ezelőtt került sor. Akkor fél Európát beborította a vulkáni hamu és törmelék, de a kutatók szerint ilyen típusú kitöréstől belátható időn belül nem kell tartani.

Az elmúlt 70 év során folyamatosan dokumentálták a környék geológiai folyamatait Az 1950-es, 1970-es és az 1980-as években kétéves csúcsok voltak az aktivitásában, míg az elmúlt évtizedben lassú, de folyamatos felfutás következett be. A mérések és a jelek alapján úgy gondolják, hogy meggyengült a földkéreg a kalderában, ami egy jövőben kitörés során teljesen átszakadhat.

Ezzel együtt mindenkit nyugalomra intenek, hiszen nem tudni, bekövetkezik-e a közeli jövőben belül egy újabb kitörés, vagy sem, és ha igen, akkor milyen formában. Elképzelhető, hogy csupán a gázok kiáramlása miatt bekövetkező gőzrobbanások lesznek. Ezzel együtt fontos, hogy folyamatosan nyomon kövessék a változásokat, hiszen ez nem csak a helyi katasztrófa megelőzésében jelenthet segítséget, hanem ezek alapján tökéletesíteni lehet a más vulkánok esetében is jól használható modelleket.