Az USA valódi Csillagok Háborújára készül, új csodafegyverei sokkolhatják a világot

A hadviselés sajnos, vagy sem, de egyidős magával az emberiséggel. Amióta csak létrejöttek az első törzsi alapú társadalmak, megjelentek a viszályok és a kisebb-nagyobb háborúk. Ahogy fejlődött a technikai szintünk, úgy váltak egyre pusztítóbbá a fegyverek és követeltek egyre több áldozatot a háborúk. Nehéz bármi jót találni ebben a folyamatban, talán az egyetlen pozitívuma az, hogy számos új technológia idővel a civil életben is megjelenik, segítve életünket. Az Egyesült Államok most nagyon úgy tűnik, hogy magasabb fokozatba kapcsolt és gőzerővel fejlesztik a jövő fegyvereit, amelyek valósággal forradalmasíthatják a hadviselést.

A Pentagon évente 1 milliárd dollárt költ irányított energiájú, azaz lézer- és mikrohullámú fegyverek fejlesztésére. Ez számunkra hatalmas összegnek tűnhet, de az USA védelmi kiadásaihoz viszonyítva már egészen más a helyzet. Ezzel együtt Washingtonban a politikai döntéshozók tartanak attól, hogy a kiadott pénz kárba veszhet. Természetesen nem arról van szó, hogy elleneznék az új katonai fejlesztéseket, csupán szeretnék azokat megfelelően összehangolni, hiszen a tengerentúli államban a hatékonyság mindig is kulcsszónak számított.

A probléma alapját az jelenti, hogy több haderőnem is foglalkozik ilyen jellegű kutatásokkal, így a hadsereg, a haditengerészet és a légierő egyaránt kutatja a különböző típusú irányított energiájú fegyverek felhasználhatóságát. A legismertebbek ezek közül a projektek közül a nagy energiájú lézerek (HEL) és a nagy teljesítményű mikrohullámú (HPM) fegyverek. Az HEL egy precíziós fegyver, amely alkalmas közvetlen célpontok, mint például egy drón, vagy rakéta eltalálására. Az HPM ezzel szemben nagyobb területet fed le, kevésbé halálos, azonban képes hatástalanítani akár egy teljes egy drónrajt, vagy működésképtelenné tenni járműveket anélkül, hogy az utasokban kárt okozna. Azért ehhez érdemes hozzátenni a „közvetlenül” szót, hiszen lehet, hogy ez a fegyver az embereket nem károsítja, azonban, ha a repülőt például, amiben utaznak, működésképtelenné teszi, akkor bizony a hatása ennek is halálos.

Mindkét fegyver esetében nagy előnyt jelent, hogy elméletileg korlátlan a „lőszerkészlete”, hiszen csupán energiára van szükségük, ráadásul működtetésük sokkal olcsóbb a hagyományos lőszereket, vagy rakétákat használó társaiknál.  Egy nukleáris ICBM (interkontinentális ballisztikus rakéta) lelövésére tervezett elfogórendszer rakétája 111 millió dollárba kerül az Egyesült Államoknak. Egy lézer, amely ugyanúgy, sőt még hatékonyabban is, képes megsemmisíteni egyi ilyen támadó eszközt, csupán annyiba kerülne, mint amennyibe az általa felhasznált energia.

Első lépés jelenleg az, hogy ezeket a programokat kellő hatékonysággal tudják összevonni, majd a ténylegesen működő fegyvereket telepíteni. Akad azért még néhány probléma, illetve megválaszolandó kérdés ezekkel kapcsolatban, a három legfontosabb ezek közül: technológiai korlátok, aggályok a harctéri használat kapcsán, valamint etikai és egészségügyi kérdések. A lézer alapú fegyverek esetében például megoldást kell találniuk arra, hogy hatékonyságuk csökken sűrű ködben vagy esőben, márpedig a háborúkat nem mindig szikrázó napsütésben vívják. A mikrohullámú fegyverek pedig olyan széles területen fejtik ki a hatásukat, hogy esetleg civilek, vagy szövetségesek is érintetté válhatnak alkalmazása során.

Bármilyen meglepőnek tűnik, a világ hadseregei már a 20. század eleje óta dolgoznak irányított energiájú fegyvereken. Az Egyesült Államokban például Ronald Reagan elnök hírhedt csillagháborús tervében irányított energiával működő fegyvereket helyeztek volna el műholdakon, hogy Amerika lelőhesse az orosz nukleáris rakétákat, mielőtt elérnék országukat. Ez végül soha nem valósult meg, de azóta rengeteget fejlődött a technológia és nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan valóban megjelenhetnek a harctéren ezek a korábban csupán a tudományos-fantasztikus művekben, például a Csillagok Háborújában szereplő fegyverek.