Évtizedek óta mérgezik az embereket, a szörnyű titkot sokáig a szőnyeg alá söpörték, de végre lebuktak az elkövetők

Az örökkévaló vegyi anyagok gyártói évtizedeken át titokban tartották az egészségügyi kockázatokat, derül ki a nemrégiben napvilágot látott titkos dokumentumokból. A papírok rávilágítanak arra, hogy ezek a nagyvállalatok milyen szerepet játszottak a kockázatok elbagatellizálásában és a megfelelő állami szabályozások késleltetésében. A vegyipari cégek, hasonlóan a dohány- és olajiparhoz, tudtak termékeik veszélyeiről, de szándékosan elhallgatták ezeket, mert a tények nyilvánosságra hozatala rontotta volna a profitjukat.

A korábban titkos iparági dokumentumokból kiderül, hogy a DuPont és a 3M, a PFAS (azaz a per- és polifluoralkil anyagok), vagy elterjedt kifejezéssel élve az úgynevezett "örökkévaló vegyületek" legnagyobb gyártói, legalább 21 évvel azelőtt tudtak a káros hatásokról, mielőtt azok nyilvánosságra kerültek. A PFAS anyagok nagyon széles felhasználási lehetőségekkel rendelkeznek, a tapadásmentes serpenyőktől a vízálló és kosztaszító anyagokon át a tűzoltó habig, sőt még a sugárhajtóművekben is felhasználják őket. Rendkívül ellenállóak és nem bomlanak le a természeteben, ezért kapták az "örökkévaló vegyületek" becenevet. Mivel nem bomlanak le, felhalmozódhatnak a környezetben és a szervezetünkben, nagyon komoly egészségügyi problémákat okozva.

A két említett nagyvállalat sokáig minden módon igyekezett késleltetni a PFAS egészségügyi és ökológiai következményeinek nyilvánosságra hozatalát, gazdasági erejük révén pedig sikerrel akadályozták meg a komolyabb és szigorúbb szabályozási eljárások bevezetését. A tanulmányban szereplő dokumentumok az elsők, amelyeket a dohányipari taktikák leleplezését is segítő módszerekkel vizsgáltak.

Az említett anyagok 1961 és 2006 között születtek és Robert Bilott ügyvéd fedezte fel őket, aki az első olyan ember volt, aki sikeresen beperelte a DuPontot PFAS szennyezés miatt. Ő adta át őket a The Devil We Know című dokumentumfilm készítőinek, akiktől később a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem Vegyipari Dokumentumkönyvtárába kerültek, ahol alapos vizsgálatnak vetették alá őket.

Az egyik dokumentum szerint a Teflon toxikológiai vezetője már 1961-ben megállapította, hogy a Teflon anyaga még kis adagokban is megnövelheti a patkányok májának méretét, és hogy a bőrrel való érintkezést szigorúan kerülni kell.  Más szervezeti egységek kutatói azt is megállapították, hogy az egyik hírhedt PFAS, a teflonserpenyőkben is megtalálható perfluorooktánsav (PFOA) a lenyeléstől számítva két nap alatt végez egy kutyával.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a DuPont és a 3M felfedezte: két, a veszélyesnek számító vegyületekkel dolgozó alkalmazottjuk is születési rendellenességgel született gyermeket hozott világra; Ezek után már csupán a hab a tortán, hogy megpróbálták rávenni az Amerikai Környezetvédelmi Hivatalt (EPA), hogy jelentsék ki, a Teflon márkanév alatt értékesített fogyasztói termékek biztonságosak, és eddig nincsenek ismert, emberi egészségre gyakorolt káros hatásai.

Az EPA végül 2004-ben megbírságolta a DuPontot. A 16,45 millió dolláros peren kívüli egyezség volt az addigi legnagyobb polgári peres büntetés, amelyet az amerikai környezetvédelmi törvények alapján kiszabtak. Ezzel együtt ez csupán aprópénz az említett cég számára és azoknak sem jelent elégséges gyógyírt, akik a termékeik miatt betegedtek meg az évek során.