A magyarság titkát a föld alól kiásott, hétezer éves agyagtáblák leplezik le? A Kárpát-medence egyik legfurcsább felfedezésébe sokan sokat beleláttak már

A magyarság eredete, mint persze minden nép eredete, mélyen a történelem homályába vész, és rengeteg rejtéyles elemet tartalmaz. Az iskolában megtanultuk azt, hogy honfoglaló őseink milyen útvonalon jöhettek be a Kárpát-medencébe, hol telepedtek le korábban, és azt is, hogy hol lehetett a magyarok őshazája. Sőt, olyan elmélet is létezik, és óriási irodalma van, hogy a honfoglalás igazából két ütemben zajlott, és őseink már 895 előtt is itt éltek a Kárpát-medencében. A kettős honfoglalás elmélete pedig a szakmai berkekben óriási elismerésnek örvendő László Gyula régészprofesszor elmélete, amelyet az 1960-as években dolgozott ki. Az elméletnek komoly historiográfiája van a tudományos életben, a teória bizonyítatlan, és nagyon sok kritikusa van.

A ki volt itt először a Kárpát-medencében, honnan jöttünk és mégis milyen kapcsolatok fűznek minket más népekhez gondolat mentén az elmúlt évtizedekben rengeteg teória is keletkezett, ezek közül a legérdekesebbek, de teljes mértékben bizonyítatlanok azok, amelyek a magyarokat a sumerokkal próbálják egybemosni, mondván, hogy a Kárpát-medence és Mezopotámiai között korábban is szoros kapcsolatok voltak.

A sumer-magyar rokonságot elsősorban etimológiai közelítésben próbálják bizonyítani az erre vállalkozó "szakértők", és bizony ez nagyon messzire vezet, többek között ennek a mitológiának a legfontosabb eleme az, hogy a magyarok a Kárpát-medencéből elvándorolva hozták létre a kultúrájukat Mezopotámiában. A magyarok ősi írásbeliségére ebben a kontextusban pedig sokszor a tatárlaki agyagtáblák kapcsán hivatkoznak, amelyek 1961-ben kerültek elő Alsótatárlakról a föld alól. Sokan a rajtuk talált jeleket a rovásírással hozzák összefüggésbe.

És annak ellenére, hogy a lelet keletkezésére nagyon sok valósnak tűnő magyarázat is lehet, makacsul tartja magát ez a nézet a közösségi média egyes oldalain. A táblákat amúgy nem sikerült még elolvasni, tehát nem tudjuk, hogy mi áll rajtuk, így már alapjában ez is megkérdőjelezi a sumer-magyar rokonság feltételezését a lelet alapján. Ráadásul simán megeshet az is, hogy az agyagtábla kereskedők által jutott el a Kárpát-medencébe.

Valószínű például az, hogy egy kereskedő készíthette ezeket, aki járt Mezopotámiában, és itt megismerkedett ezekkel a jelekkel, és visszatérve a Kárpát-medencébe, ő készíthette el ezeket a táblákat.

A tatárlakai lelet tehát egy nagyon izgalmas felfedezés, amelyet még nem sikerült megfejteniük a szakembereknek, az eredetét illetően sincs konszenzus, bár a YouTube-on rákeresve meglehetősen érdekes feltételezésekbe botolhat az ember.

(Forrás: Történelemtanárok Egyesülete)