Gigantikus palotát találtak Magyarországon a föld alatt, minden idők egyik legnagyobb felfedezése volt Mátyás rezidenciájának felfedezése 1934-ben

Minden országnak megvannak a legfontosabb földrajzi pontjai, amelyekhez általában ikonikus történelmi fordulatok, nagy bejelentések, kihirdetések vagy éppen véres, győztes, illetve vesztes csaták tartoznak. A fontos történelmi és földrajzi pontokban az is közös, hogy ezek az emlékezet helyei. Egy-egy ország vagy állam múltjának pedig sok fontos döntése kapcsolódik a fővároshoz. Ezek az országok legfontosabb helységei.

Ám az sincs kőbe vésbe, hogy egy-egy országnak mindigis ugyanaz a város volt a fővárosa, hiszen a történelem folyamán ezek a szerepek is változhattak. Magyarországnak például nem mindig Budapest volt a központja, és elsősorban a középkorban festett máshogy a helyzet, ugyanis ekkor uralkodói központokról beszélhetünk, amelyeket persze mai terminussal fővárosként tudunk a legjobban lefordítani.

Magyarországnak például az elmúlt 175 évben kétszer is a fővárosa lett Debrecen, a cívisváros ugyanis kétszer is ideiglenesen ellátta a főváros funkcióját, amikor Budán vagy éppen Budapesten idegen hadak állomásoztak. Először az 1848/49-es szabadságharc alatt Debrecen lett a független Magyarország ideiglenes fővárosa. A hajdúsági nagyvároshoz kötődik például a trónfosztás kimondása is, hiszen 1849. április 14-én az országgyűlés Debrecenben mondta ki a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását.

Majd 1944-ben lett újra főváros rövid ideig.

A középkorban viszont Esztergom és Székesfehérvár voltak először a királyi központok Buda előtt, sőt, az Árpád-ház kihalása utáni évszázadokban egy hosszabb ideig egy ma piciny magyar város, Visegrád töltötte be a királyi udvar központi helyszínét. Visegrád az Anjou-királyok uralkodásától a Mátyás korig folyamatosan bővült és szépült, 1335-ben pedig itt rendezték meg a híres közép-európai királytalálkozót is. Még Károly Róbert volt az, aki a jól védehető Visegrádra helyezte át a központját uralkodásának turbulens korszakában. Majd a török korszak lesz az Mohács után, amikor a palota és a vár lassan elnéptelenedik a csatározások közepette.

A vészterhes időszakokban, amikor Buda is a török kezére került, majd Pozsony lesz a Magyar Királyság központja, sokáig itt is űlésezik az országgyűlés.

Hihetetlennek tűnik a mi időszakunkból, de Visegrád esetén évszázadokra a feledés homályába veszett az egykori királyi palota, amely az európai udvarok remekműveivel vetekedett egykor, az udvarban járt pápai követ például szuperlatívuzsokban beszélt Mátyás palotájáról. Ám a török kroszakban teljesen elpusztult, a falai is leomlottak, sőt, a hegyoldalról lecsuszamló föld teljesen maga alá temethette, hiszen a 18. században kelt ábrázolásokon nem látszik már a palota. Sokan így elsősorban csak legendának gondolták a fényűző épületről szólól beszámolókat, amikor a föld alól 1934-ben Schulek János építészmérnök felfedte a romokat.

A visegrádi vár és a palota ma is Magyarország egyik legfelkapottabb látványossága a turisták körében.

(via Csodálatos Magyarország, Lifemagazin Reblog)