A Balaton alatt hatalmas mennyiségű kőolajat találhattak, a kitermelése azonban rejtélyes módon elmaradt
Olvass tovább...
Nem akármilyen tervvel álltak elő a Balaton eltüntetése kapcsán.
A Balaton nem mindig így nézett ki, mint ahogy most. A tó kiterjedése nagyon sokat változott az évszázadok alatt, és bizony nagyon sok szabályozási terv is született a magyar tengerrel kapcsolatban. Ha évszázadokkal ezelőtti térképeket nézünk, akkor azt vehetjük észre, hogy a Balaton kiterjedése sokkal nagyobb volt, akár Tapolcáig is elért, és sokkal szabálytalanabbul néztek ki az élei is a mostanihoz képest.
De már maga a régiek felfogása is más volt a tóhoz, hiszen nem volt még fürdőkultúra, és a sűrű nádasokkal benőtt tóra egyfajta veszélyforrásként tekintettek elődeink. A mocsarakkal sűrűn teleszőtt területet így elsősorban szerették volna bevonni a művelhető földek univerzumába. Ehhez viszont tervekre volt szükség, és ekkor született meg az a terv, hogy le kéne csapolni az egész tavat.
Olvass tovább...
A fürdőkultúra a 19. században jelent meg, a tó felvirágoztatásáért pedig már Széchenyi István és Kossuth Lajos is nagyon sokat tett. Ám mielőtt a nagy fürdőkultúra messze földön híressé tette volna a magyar tengert, a Balatont, a 18. században az volt a terv, hogy lecsapolják. mindez pedig Mária Terézia idején történt, 1766-ban kezdődött el a projekt, ami igazából örökre megváltoztatta volna Magyarország térképét. A cél a lecsapolás lett volna, helyette a területten új termőterületeket szabadulhattak volna fel, és egy hajózható útvonalat is kialakítanak, hogy a szállítsára is legyen infrastruktúra. A tóból csak egy nagyon vékony sáv maradt volna meg, amely számunkra nagyon furán hangozhat.
A helyére több mint 100 ezer hold termőterületet képzeltek el. Végül a megyék ellenállása miatt a tervből nem lett semmi, majd pedig a vízszintszabályozással oldották meg a Balaton problémáit.
Olvass tovább...