Rettenetes hiba a Balatonról készült térképen, ilyet még nem látott a világ? Nagyon fura térképet is láthatunk az interneten a tóról

A Balaton a magyarok számára egyet jelent a nyárral, a felhőtlen nyaralásokkal, kirándulásokkal és mindennel, ami egy kicsit is a kiakpcsolódáshoz kötődik. Kevesen tudják azonban a Balaton igazi történetét, sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy pontosan mit jelent a Balaton neve. Amúgy a Balaton név a szláv blato kifejezésből eredhet, amely mocsarat jelent, a magyar tenger latin neve pedig Lacus Pelso, ami sekély tavat jelent.

És hogy ki mondta a Balatonra először, hogy ez itt a magyar tenger? Sokan azt gondolnák, hogy biztos 20. századi marketingesek nagy leleménye a kifejezés, ám az igazság egészen máshol fekszik, történelmi mélységekbe kell merülnünk, hiszen altalában két 18. századi költőhöz kötik, Kazinczy Ferenchez és Palóczi Horvát Ádámhoz. Palóczi egy feleségének címzett versében említi, Kazinczy egy tájleírásban.

Ám, ha már történelem, a Baalton régen egészen máshogy nézett ki. Korábban egy cikkben mi is megemlékeztünk arról, hogy sokkal nagyobb kiterjedése volt, mint manapság, több térképen is láthatjuk azt, hogy több száz évvel ezelőtt, hogy nézett ki a tó. A 16. században készült térképen, amely időnként felbukkan az interneten, látszódik, hogy Szigliget például szigeten állt még korábban, és a neve is ebből ered (Sziget-Liget szavak játékára), a sziget jellegét majd csak az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

Elfeledett régi képen hihetetlen dolog bukkan elő a Balatonból, ilyen felvételt nagyon ritkán lehet látni

Olvass tovább...

De ennél még furább térképeket is láthatunk a tóról, amelyről az első térkép 1339-ben készült. Egy másik 16. századi munkában például azt láthatjuk, hogy a manapság Tihanyi-félsziget néven emlegetett földrajzi egység nem az északi parthoz kapcsolódik, hanem meglepő módon a délihez, és ez bizony nagyon meglepő lehet a mi 21. század fejünknek. A térképet amúgy Lazius Wolfgang bécsi professzor készítette Ferdinánd király megbízására a mohácsi csata után.

Tihany déli parthoz való csatolása amúgy egy hiba következménye, mivel egy korábbi térkép szelvényeit rosszul illesztették össze, de a térkép tényleg elérhető az interneten is. A hibáról pedig az MTA tihanyi Limnológiai Intézetének volt vezetője, G.-Tóth László írt korábban.