Elfeledett régi képen hihetetlen dolog bukkan elő a Balatonból, ilyen felvételt nagyon ritkán lehet látni

A Balaton, a magyar tenger, az önfeledt nyári kirándulások egyik betonbiztos helye, ahol mindenki megtalálhatja a hozzá legjobban illő szórakozást. Aztán itt van a balatoni hekk legendája, amelyről szinte minden évben megemlékeznek az újságok. A Balaton a magyar ember térképén egy nagyon különleges hely, és persze Közép-Európa legnagyobb tava is egyben. A legtöbben már az idősebbek köreiből is nosztalgiával gondolnak rá, miközben a fiatalok újból és újból felfedezik.

A Balatont valószínűleg mindenki azonnal le tudná rajzoli még fejből is, a kanyarulatait ismerjük, tudjuk, hogy hol van Keszthely, a Tihanyi-félsziget is azonnal megvan, azt is ismerjük, hogy két oldala lekerekedik, a déli parton pedig szinte egyenes, a part mellett pedig ott fut a vasút is. Ha pedig még vannak mélyebb ismereteink is a magyar tengerről, talán azt is tudjuk, hogy bizony a történelem során többször is le akarták csapolni, többek között Mária Terézia is a 18. században.

Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy a 18. században nem éppen így nézett ki a tó, hanem egészen máshogy, sokkal nagyobb volt a kiterjedése. Amúgy a 18. században az úgynevezett kis jégkorszak miatt is emelkedett a tó vízszintje, a környéke pedig teljesen elmocsarasodott.

Számtalan legenda szól arról, hogy a Balatonon egykor volt egy sziget is, amelyen talán egy település is lehetett, és ez a sziget például abban segédkezett még korábban a rómaiaknak is, hogy könnyebben tudjanak kommunikálni a partok egymás között. A 16. században is például, ha megnézzük azt a különleges térképet, amely időnként felbukkan az interneten, látszódik, hogy bizony pár száz évvel ezelőtt még a kedvelt látványosság, Szigliget bizony szigeten állt még nagyon régen, és a neve is ebből származik (Sziget-Liget), a sziget jellegét majd csak az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

Íme például Lázár Deák térképe 1507-bő (IDE kattintva)l, esélytelen, hogy ráismerj a mai Balatonra.