A pokoli vértó sokak végzetét okozta, most feltárja gyönyörű, de veszélyes titkait

A világ tele van szebbnél szebb tájakkal és természeti csodákkal. Akadnak olyan helyek, ahol nyugodtan megpihenhetünk egy fárasztó hét után és az elénk táruló látványt csodálva azonnal elfeledkezhetünk minden gondunkról, és persze akadnak olyanok is, ahol nem árt vigyázni. Számos olyan pontja van bolygónknak, amelyek egyszerre lenyűgözően gyönyörűek és hátborzongatóan veszélyesek. Ezek közé tartozik egy Japánban található különleges tó is.

A Beppu városának közelében fekvő Chinoike Jigoku roppant beszédes névvel bír: pokoli vértóként becézik. Nem véletlen az elnevezés, elegendő egyetlen pillantást vetni erre a furcsa természeti képződményre, hogy belássuk, egyáltalán nem volt túlzó a névadás. Valóban vérvörös színnel bír vize, ráadásul kellően pokoli is, amire azonnal rádöbbennünk, ha óvatosan belelógatjuk a lábunkat. Vize ugyanis 78 Celsius-fokos, azaz senkinek nem ajánlott megmártózni a csábítóan gőzölgő habokban.

Számos melegvizű forrás, valamint savas, geotermikus tó található a Kyushu déli szigetén fekvő régióban. A vértó jellegzetes színét vas- és magnézium-oxiddal teli üledékekből nyeri, vize pedig túlzottan forró ahhoz, hogy gyógyító fürdőzésre alkalmas legyen, de a hidegebb pontjain lábunkat azért óvatosan belemárthatjuk. Baljós történelemmel bír, hiszen a korábbi évszázadok során számos embert kínoztak, illetve főztek meg élve a vízében.

Mára a környék szerencsére már nem az áldozatok sikolyaitól hangos, hanem a gyógyításnak szentelték, kihasználva páratlan adottságait, ráadásul a tudomány is nagyon sokat profitál a furcsa tó vizsgálatából. A környéken közel 2300 hőforrás található, de természetesen nem mindegyik olyan meleg, mint a pokoli tó. Hőmérsékletüket a vulkáni tevekénységnek köszönhetik.

A forró és savas víz nagyon barátságtalan környezetnek tűnik az élet számára, azonban valójában mégis lakott. A tudósoknak sikerült mikroorganizmusokat találni benne, ráadásul még egy korábban ismeretlen fajt is felfedeztek. Az ilyen és ehhez hasonló szélsőséges környezetben fellelhető extremofil élőlények vizsgálata segítségével jobb betekintést nyerhetünk az élet kialakulásába, ráadásul több tudományterület és az ipar is profitálhat ezekből a kutatásókból.  A biohidrometallurgia például azt vizsgálja, hogyan képesek egyes vegyi anyagok oldani a fémeket.