Komoly veszélyre figyelmeztet a NASA, véget érhet az emberiség űrkalandja

Az emberiség egyre fokozódó lelkesedéssel és intenzitással veti bele magát az űrkutatásba, amiből számtalan előnyünk származhat a jövőben, azonban megvannak a veszélyei is. Hiába vágyunk a Mars és a Hold meghódítására és építünk egyre fejlettebb űrhajókat, ha közben elkövetünk egy olyan hibát, amivel esetleg saját magunknak tesszük lehetetlenné a jövőbeni kozmikus küldetéseket.

Azt szinte valamennyi űrkutatás iránt érdeklődő ember tudja, hogy a naprendszerünkben található Szaturnusz milyen csodálatos gyűrűrendszerrel rendelkezik. Az egyetlen komoly probléma az, hogy hamarosan saját bolygónknak is meglesz a saját gyűrűrendszere, igaz a miénk, jó emberi szokás szerint, hulladékból fog állni. Az elmúlt évtizedek során is szép számban keletkeztek roncsok az űrben, azonban mindez elhanyagolható mértékű ahhoz képest, amire a közeljövőben számíthatunk. Az egyre fokozódó mennyiségű hulladék pedig idővel akár el is lehetetlenítheti, vagy rendkívül kockázatossá teheti a további fellövéseket.

A fent említett jelenséget a szaknyelvben Kessler-szindrómaként szokták nevezni. A problémára már 1978-ban igyekezett felhívni a figyelmet a NASA egyik tudósa, Donald J. Kessler, aki tanulmányában leírta, hogy:

„Az alacsony Föld körüli pályán lévő űrszemét egy kritikus sűrűséget meghaladva olyan ütközéseket produkál, melyek valószínűsége egyre nagyobb lesz. Ennek egyik következménye lehet, hogy az űrhajózás és a műholdak működtetése akár évtizedekre lehetetlenné válik.”

Napjainkban, amikor csak az Elon Musk SpaceX vállalata által indított Starlink projekt keretében közel 4000 műhold kering alacsony földkörüli pályán, minden korábban nagyobb a zsúfoltság a fejünk felett. Ennek negatív hatásait több szakma képviselői is kezdik a saját bőrükön érezni. A csillagászok számára nehezebbé vált a csillagok földről történő megfigyelése, míg a meteorológiai szakemberek azt emelték ki, hogy a Starlink antennából érkező jel gyakran zavaró fényes pontként jelenik meg az időjárási térképeken.

A rengeteg műhold önmagában is komoly problémaforrás, több tudós is úgy nyilatkozott, hogy azért nem tudják teljes mértékben kihasználni az űrbe feljuttatott műszereik kapacitását, mert az idő egy részében eszközük megfelelő manőverezésével vannak elfoglalva az ütközések elkerülése végett. Ráadásul nem csupán ezekről a tárgyakról van szó. Számtalan rakétadarab és egyéb roncsdarab is kering bolygónk körül és sajnos számuk napról napra növekszik.

A Popular Mechanics cikke alapján a kutatók próbálnak megoldást találni a problémára, de jelenlegi technológiai szintünk mellett ez közel sem annyira egyszerű. A legjobb megoldás első lépésként, hogy a jövőben felelőségteljesebben viszonyuljunk ehhez a kérdéshez. A korábban okozott károk enyhítésére pedig több ötlet is született már. Szó esett az apróbb hulladékdarabok speciális háló segítségével történő begyűjtéséről, illetve a nagyobb, akár iskolabusznyi darabok elvontatásáról.

Hosszabb távon a legjobb módszer ebben az esetben is az újrahasznosítás lesz. Több szakértő szerint a jövőben komplett iparág épülhet erre, amivel az érdekelt vállalatok nem csak maguknak fognak tudni hasznot termelni, hanem az egész emberiség javát szolgálnák. Elon Musk is megmutatta már, hogy megoldható a rakéták újrahasznosítása, akkor miért ne lehetne ugyanezt megtenni a műholdakkal is?