Rémisztő jóslat a híres tudóstól: hemzseghetnek a földön az idegen lények

Az emberiség egyik legősibb vágya választ kapni arra a sokunkat foglalkoztató talányra, hogy létezik-e élet a Földön kívül, vagy magunk vagyunk a kozmosz végtelenjében. Hiába a több évszázados keresgélés és a tudományos viták sora, még mindig nem jutottunk közelebb a megoldáshoz. Most azonban könnyen lehet, hogy egy tudós rájött, hol hibáztunk eddig.

Már évszázadokkal ezelőtt is lelkesen fürkésztük kezdetleges távcsöveink segítségével a naprendszert, hátha találunk a szomszédos bolygókon valami jelet, ami egy másik értelmes civilizációra utal, azonban nem jártunk sikerrel. Az élet apróbb, alacsonyrendű formáinak felfedezésére pedig eleve nem is lehetett esélyünk az akkori technológiánk mellett. A VICE írása szerint a Tokiói Egyetem csillagász professzora, Totani Tomonori, most azonban olyan bejelentést tett, ami alapjaiban változtathatja meg az élet kereséséről vallott elképzeléseinket. Könnyen elképzelhető, hogy eddig rossz helyen keresgéltünk és a válasz valójában már évmilliók óta az orrunk előtt lapult.

Létezik egy régi és néhány tudós által vitatott elmélet, ami a pánspermia nevet viseli. Ez lényegében arról szól, hogy az élet apró „magjai” az Univerzumban mindenhol jelen vannak és az általunk ismert földi élet is ilyen magvakból jöhetett létre, ráadásul a mi planétánkhoz hasonlóan más lakható bolygók is megtermékenyülhettek.

A tudományos-fantasztikus irodalom nagyon gyakran foglalkozik ezzel a témával és a bármilyen hihetetlen, első tudományos említéséhez rendkívül messzire kell visszautaznunk a múltba.

Elsőként az i.e. 5. századi görög filozófus, Anaxagorasz foglalkozott a kérdéssel, azonban a görög kultúra után sokáig feledésbe merültek gondolatai. 1743-ban a francia természettörténész Benoît de Maillet vette elő ismét a témát írásában, azt feltételezve, hogy az űrből egysejtű szervezetek hullhattak le a földre, hozzájárulva a ma ismert élővilág kialakulásához.

Napjainkban sok tudós azért veti el ezt az elméletet, mert szerintük ezek a bioanyagok nem viselnék el sem az űrbeli sugárzást, sem pedig a bolygók légkörébe való belépést. Totani professzor azonban egészen másként vélekedik erről. Szerinte az élet ezen apró építőkockái aszteroidák belsejébe ágyazva könnyedén eljuthatnak a planéták felszínére, így a földön is érdemes lenne megpróbálni a nyomukra bukkanni. Erre a legjobb esély az óceánok fenekén, vagy a sarki jégtakarók alatt lehet.

A minták begyűjtése nem egyszerű, mert ki kell szűrni a földi eredetű szennyeződéseket, ezért kell olyan elzárt helyen kutatni, mint az óceánok mélye, vagy akár közvetlenül az űrben begyűjteni a mintákat. Megéri azonban a munkát, mert ha sikerült bizonyítani az űrből érkezett élet nyomát, az az egész világról alkotott képünket átírná. Abba a gondolatba pedig könnyű beleborzongani, hogy a nagy kérdésre a válasz talán éppen itt a földön lapul, szinte az orrunk előtt.