Einsteint megfigyelte az FBI, és kapcsolatba hozták a titokzatos repülő csészealjakkal is

A német születésű Albert Einstein a 20. század egyik legnagyobb természettudósa volt. 1932 decemberében, nem sokkal Hitler hatalomra jutása előtt döntötte el, hogy az Egyesült Államokba költözik, és a zsidóüldözéseket látva ezt a döntését később sem bánhatta meg.

Befolyásos személyként és nagy hatású tudósként természetesen minden lépését szemmel tartották. Egykori berlini otthonát a Gestapo is feldúlta, ám a nácik már aligha találhattak ott bármilyen értékes dokumentumot. Meglepő ugyanakkor, hogy Einstein 1934-től folyamatosan ott szerepelt az amerikai FBI célkeresztjében is.

J. Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda akkori igazgatója például úgy gondolta, hogy a híres tudós egyszerűen kommunista. Elkezdték hát a megfigyelést és adatgyűjtést, és Einstein 1955-ben bekövetkezett haláláig 1400-nál is több oldalnyi anyag gyűlt össze róla.

A zrikálásában nyilvánvalóan nagy szerepet játszott a kor paranoiája is, akkoriban az amerikaiak mindenhol ellenséges ügynököket sejtettek. Az igazsághoz tartozik, hogy Einstein elég gyakran kritizálta új hazáját, egy alkalommal például megjegyezte, hogy zsidóként mélyen azonosulni tud azzal, hogyan érzik magukat a feketék abban a diszkriminatív környezetben.

1950-ben felemelte hangját a hidrogénbomba kifejlesztésének terve ellen is, amivel csak még inkább magára vonta az FBI figyelmét. J. Edgar Hoover mindezt provokációként értelmezte, és még szorosabban ráállította az embereit.

Az Einstein-akta egyik legérdekesebb része az ismeretlen repülő tárgyakról szól, a híres tudóst ugyanis még az ufókkal is kapcsolatba hozták. Néhányan úgy vélekedtek, hogy a nyugtalanító csészealjak valójában szovjet fegyverek, és a „kommunista” Einstein alighanem értékes információkat tudhat róluk.

Annyi igaz lehet a dologból, hogy Einstein feltehetőleg megtekinthette az 1947-ben Roswellnél lezuhant ufó roncsait, illetve a földönkívüliek holttesteit. Egykori asszisztense beszélt erről később, azt állítva, hogy a tudóst elsősorban az űrjármű meghajtása érdekelte.

J. Edgar Hoover állítólag arra kívánta felhasználni a terjedelmes aktát, hogy a tudóst deportálja, eltávolítsa Amerikából, alighanem vissza Németországba. Szerencsére azonban győzött a józan ész, Einstein pedig – aki alighanem sejtette a megfigyelését – nem törődött különösebben az FBI mozgolódásával.