Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Tudományos alapon bizonyították, hogy Shakespeare néha összevissza írt mindenféle hülyeséget

Tudományos alapon bizonyították, hogy Shakespeare néha összevissza írt mindenféle hülyeséget

Tech & Tudomány

Tudományos alapon bizonyították, hogy Shakespeare néha összevissza írt mindenféle hülyeséget

Tech & Tudomány

Promotions 18:58

A világ egyik legnagyobb drámaírója sem volt tévedhetetlen.

A 16-17. század fordulóján élt William Shakespeare nemcsak az angol, de az egész világ drámairodalmának egyik legnagyobb alakja volt. Színészként és költőként is maradandót alkotott, híres színháza, az 1599-ben alapított Globe révén pedig széles körben megismerhették tehetségét.

A titokzatos művész zsenijét nem szokták megkérdőjelezni, a közelmúltban azonban ez a „szentségtörés” is megtörtént. Kutatók szerint valami bibi van a Shakespeare által megírt halálesetekkel, amelyek a legtöbb esetben minden valóságalapot nélkülöznek.

Az irodalomtörténészek szerint a híres drámaíró több mint 70 szereplőjét gyilkolta meg műveiben, a legkülönfélébb halálnemeket kitalálva számukra. Talán éppen ez volt a baj, hiszen az orvoslásban, kémiában, biológiában nem túl jártas szerző sokszor óriásit hibázott.

Az egyiptomi Kleopátra például (az Antonius és Kleopátra című tragédiában) kígyómarás áldozata lett, de túl gyorsan halt meg ahhoz képest, mert a kígyóméreg nem pillanatok alatt fejti ki hatását. Hamlet apját a fülébe öntött méreggel tették el láb alól, pedig ezzel a módszerrel aligha juthatott be a gyilkos folyadék a véráramába, vagyis nem kellett volna meghalnia.

Shakespeare leghíresebb drámája, a tragikus szerelmi történetet feldolgozó Rómeó és Júlia is erősen sántít ezen a téren. A lányt Lőrinc barát mérge tette 42 órára tetszhalottá, ám akkoriban még nem létezett olyan szer, amely ilyen hatást válthatott volna ki – esetleg a gömbhal mérge lett volna képes erre.

„A szerző kiváló megfigyelő volt, a történések tudományos hátterét azonban többnyire nem értette”

– mutatott rá az egyik kutató. Shakespeare néha egészen triviális tényekben is tévedett, például abban, hogy Julius Caesart hány alkalommal szúrták meg a merénylői. Az angol szerzőnél 33 seb van említve, míg a valóságban 23 tőrdöfés végzett a római politikus-hadvezérrel (érdekesség, hogy Vörösmarty Mihály magyar fordításában a helyes szám szerepel).

Borítókép: Profimedia