1000 éve így nézett ki egy magyar nő arca, rendkívüli dolgot szúrtak ki a testén

Középkori ábrázolások

A középkori képzőművészetről biztosan nem a "fotórealizmus" az első szó, ami eszünkbe jut - a festészet igazán csak a reneszánsztól kezdődően törekedett a realisztikus ábrázolásra, a korábbi korokra erős stilizáltság volt jellemző.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne lenne képünk arról, hogy néztek ki a középkorban az emberek, különönösen a felsőbb rétegek: akadnak különböző krónikák, feljegyzések amik kitérnek külső jellemzőkre, egy igen speciális műfaj, az ikonfestészet pedig már jóval közelebbi képet képes adni, mint például a kódexek ábrái.

Piroska, aki szent lett

Talán az egyik legkomolyabb "karriert" befutó középkori magyar nő Szent László magyar király és Rheinfeldi Adelheid királyné leánya, Piroska. Feltehetően 1084-ben született Esztergomban, 1104-től pedig II. Komnénosz János bizánci társcsászár (később, 1118 és 1143 között császár) feleségeként élt Bizáncban.

Ortodox hitre térve a görög Irén (Eiréné) nevet kapta. Házasságukból nyolc gyermek született, köztük Manuel Komnénosz, aki 1143 és 1180 között uralkodott és a korszak egyik meghatározó bizánci császárává vált.

Piroska Irénként az ortodox egyház szentje lett. 1134-ben hunyt el Anatólia területén. Az isztambuli Hagia Szophia egyik mozaikján máig fennmaradt ábrázolása a legkorábbi ismert képi emlék egy magyar nőről - és egyben az ősi magyar női hajviselet egyik legkorábbi ábrázolása is.

Középkori magyar női hajviselet

A középkori Magyarországon a női hajviselet szorosan kötődött a társadalmi és vallási normákhoz. A hajadon lányok középen elválasztott, fonott hajjal jártak, míg az asszonyok fejüket kendőkkel, fátylakkal és főkötőkkel fedték, ezzel jelezve férjes státuszukat.

A leletek, mint a hajkarikák és homlokpántok, az Árpád-kori öltözet részleteiről is árulkodnak. A magyar hajviselet az európai divathoz igazodva, de helyi sajátosságokat megőrizve fejlődött, különösen ünnepi alkalmakkor díszes pártákkal, gyöngyökkel és fátylakkal egészült ki.

Piroska, vagyis Szent Irén portréján a történészek szerint a tipikus Árpád-házi vonások látszanak, a kép ma is megtekinthető Isztamulban, az Hagia Sophia mecsetben.

Szent Irén, vagyis Piroska: