Titkos szövetség jött létre, hogy kiirtsák a magyarokat, 1118 éves szöveget magyaráznak félre

A magyar nép 1100 éve él a Kárpát-medencében, sőt ha hinni lehet László Gyula régész-történész elméletének a kettős honfoglalásról, akkor már közel másfél évezrede. A szlávok és más népcsoportok tengerében számtalanszor vívtunk élet-halál harcot, de a megmaradásunk valójában sosem került veszélybe.

Vagy mégis? A kevésbé közismert pozsonyi csata 907-ben éppen ezekben a napokban zajlott (július első felében), és ennek kapcsán beszélt róla Tóth Máté jogász, egyetemi oktató a Patrióta YouTube-csatornáján. Aki elővett egy régi legendát is, miszerint egyenesen a nemzet és a haza sorsáról is döntött a kissé elfeledett ütközet.

„1118 évvel ezelőtt az egyesült nyugati hadsereg a magyarok megsemmisítésére készült, miként alig egy évszázaddal korábban az avarokkal tették. IV. Lajos keleti frank király parancsa világos volt: decretum ugros eliminandos esse”

– kezdte a mondandóját Tóth Máté azzal a latin mondással, amelynek ez a jelentése: Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak! De tényleg így hangzott a titkos parancs, és valóban egy teljes körű nyugati összefogásról volt szó, hogy eltüntessék népünket a Kárpát-medencéből?

A pozsonyi csata közvetlen előzményének számít, hogy 899-ben meghalt a magyarok korábbi szövetségese, Arnulf keleti frank király. Utóda a fia, a mindössze 6 éves Gyermek Lajos lett, aki helyett valójában Hatto mainzi érsek kormányozta a birodalmat.

904-ben Gyermek Lajos meghívására Kurszán, a magyarok egyik legfőbb fejedelme tárgyalni ment a keleti frankokhoz, ahol azonban orvul megtámadták és meggyilkolták a kíséretével együtt. Ezt (is) kellett tehát megbosszulnunk, ezért támadtunk a birodalom velünk szomszédos részére, a Bajor Hercegségre.

A pozsonyi csatában felvonult ellenünk a teljes bajor haderő, és Johannes Aventinus történetíró így idézte a bajor évkönyv ide vonatkozó sorait (az egyszerűség kedvéért most csak a magyarra fordított változatot közöljük):

„Lajos, Németország és a Bajorország királya, miután befejezte a bajorok kiválasztását, Ennsburgba, az új bajor telepre utazott. Ott mindenki egyetértésével kihirdették, hogy a magyarokat a bojár királyságból ki kell űzni.”

Itt tehát nem népirtásról van szó, és a középkorban jártas történészek is úgy értelmezik, hogy a keleti frank előkelőknek a magyarok kalandozásaiból lett elég, a rablóportyáikat akarták lezárni az ütközettel. A humanista, filológus és történetíró Johannes Aventinus ráadásul 600 évvel később, a 16. század elején írta meg a történetet, vagyis nem kortársként tekintett az eseményekre.

A pozsonyi csatáról szóló videó itt látható: