Nem hiába félünk péntek 13-tól, ekkor csapódik majd a Földbe a végzet hírnöke?
Olvass tovább...
Az Uránuszt bő két évszázada fedezték fel, de máig ismeretlen maradt számunkra.
A Neptunusz után az Uránusz a Naprendszer azon bolygója, amely a legtávolabb helyezkedik el a központi csillagtól. Az óriási égitestet 1781-ben fedezték fel, pontosabban azonosították, hiszen korábban csillagnak vagy üstökösnek vélték.
Alig két és fél évszázada ismerték fel tehát a jelentőségét, és bár először III. György angol király után a Georgium Sidus (György csillaga) nevet kapta, később a mitológiai eredetű Uránuszra keresztelték át.
Olvass tovább...
Érdekes, hogy mindeddig a NASA is hanyagolta a távoli égitestet, csupán 1986-ban repült el mellette a Voyager-2 űrszonda. Most azonban változtatni kívánnak a helyzeten, és modern eszközökkel akarják vizsgálat alá venni a bolygót és holdjait.
Csillagász szemmel meglehetősen érdekes égitestről van szó, hiszen a jeges óriás légkörét főleg hidrogén és hélium alkotja, a tengelyferdesége pedig megközelíti a 90 fokot. Lényegében az oldalán forog, és a keringési ideje jelentős részében az egyik pólusát mutatja a Nap felé.
Olvass tovább...
A kutatók arra számítanak, hogy nagy meglepetésekben lesz majd részük az Uránuszon, és újfajta óceáni világot fedezhetnek fel. A bolygó mélyebb rétegeiben feltehetően magnéziumban gazdag víz lehet, ami valóban érdekes és újszerű dolog a Földön megszokotthoz képest.
Nagyon valószínűtlen ugyanakkor, hogy ebben a sós vízben életet találjunk. Mindezzel együtt ez lesz a NASA-küldetés fő célja, de bármit is leljünk a távoli égitesten, az minden bizonnyal hasznos információ lesz majd az emberiség számára. Az odaruccanás költsége eléri majd a 4,2 milliárd dollárt.