Rejtélyes Azték Sasok segítették az amerikaiakat a háborúban

Magyarország a második világháborúban legalább 600 ezer embert vesztett el, miközben Mexikó csupán 100-at. Ebből arra lehetne következtetni, hogy az aztékok kései leszármazottai kihúzták magukat a hadi cselekményekből, de ez nem egészen volt így.

Mexikó 1942 közepén üzent hadat Németországnak, illetve a tengelyhatalmaknak. Eleinte vonakodott beállni a szövetségesek mellé, de már akkor is az USA-ban élő mexikói önkéntesek ezrei jelentkeztek katonai szolgálatra. Ők tehát a statisztikákban amerikaiakként vannak elkönyvelve.

A japán, aki 30 évig harcolt a második világháborúban

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az ország Azték Sasok (Aztec Eagles) néven egy elit repülőszázadot is kiállított, amely az amerikai légierő oldalán fontos szerepet játszott a Fülöp-szigetek 1945-ös felszabadítása során. Mindemellett több százezer mexikói farmer özönlött át az Egyesült Államokba, hogy segítse az ottani mezőgazdasági termelést.

Pedig a két ország kapcsolata nem volt a legfényesebb az 1930-as évek legvégén, különösen azután, hogy Lázaro Cárdenas del Río mexikói elnök államosította az ország olajiparát, amivel felbőszítette a hatalmas amerikai olajvállalatokat.

1983-ban egy emberen múlt, hogy nem robbant ki a harmadik világháború

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A háború azonban szövetségeseket kovácsolt belőlük, és amikor a japánok 1941 decemberében lebombázták Pearl Harbort, akkor Mexikó is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a távol-keleti szigetországgal, majd a németekkel és olaszokkal is.

Onnantól viszont a német tengeralattjárók a mexikói olajtankereket is támadni kezdték, és kettőt gyorsan el is süllyesztettek közülük. Az Azték Sasok csak pár évvel később lettek kiképezve és bevetve.

Borzalmas építményt, emberi koponyákból épült tornyot találtak - fotó

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A hivatalos nevén 201. vadászrepülő század 30 tapasztalt pilótából állt, akik amerikai fejlesztésű, együléses Republic P-47 Thunderbolt gépeken teljesítettek szolgálatot. 1944 nyarán képezték ki őket az USA-ban, ahol azonban nem mindenki látta őket szívesen.

Az egyik vendéglátós például ki is írta, hogy kutyák és mexikóiak nem léphetnek be az éttermébe.

Az Azték Sasok 1945 áprilisának legvégén érkeztek meg a Fülöp-szigetekre, ahol a háború végéig 795 harci bevetésen vettek részt, és közel 2000 órát töltöttek a levegőben. A század 7 pilótát vesztett a harcok során.