
A szlovákok olyan rendkívüli nevet használnak Magyarországra, mint senki más
Olvass tovább...
Keletre menve akadnak furcsaságok az elnevezésünkkel kapcsolatban.
A magyarság eredte körül a mai napig komoly viták folynak a tudományos életben: a hivatalos akadémiai állásfoglalás nem ismeri el a hun rokonságot, miközben tagadhatatlan, hogy például a legtöbb külföldi nyelvben a "hun" elnevezés valamilyen helyi verzióját használják Magyarországra megnevezésére (még az olyan távoli nyelvek esetében is, mint a kínai).
Akadnak persze olyanok is, akik hozzánk hasonlóan a "magyar" szóból képzik az ország nevét, például a törökök, de a szlovákok is. Ezek igen szépen reflektálnak a magyar eredetmítoszra, Hunor és Magor történetére - a csodaszarvast üldöző két testvér nevéből képzett szóval hivatkozik ránk gyakorlatilag az egész világ.
Olvass tovább...
Igen érdekes kérdés megvizsgálni, hogy a szomszédaink hogyan hivatkoznak ránk, különösen izgalmas például Ukrajna esete.
Ukrajnában Magyarország hivatalos neve "Uhorscyna" (Угорщина). A név tulajdonképpen kettős jelentéssel bír: szó szerint "a hegyek melletti helyet" jelentené (az "u-" előtag jelentése "mellett", a "hor" szógyök a "hegy" megfelelője, a "-scyna" pedig földrajzi területképző utótag), de valójában nem innen vezethető le az etimológia.
A szó itt is az "uhor" (régebbi formában "uhryn" vagy "ugryn") jelentéséből ered, ami magyart jelentett, Ukrajnában tehát a "Uhorščyna" kifejezés szó szerint "a magyarok földje".
Olvass tovább...
A nagy szláv tengerben akadnak furcsaságok a fehérorosz nyelvben is Magyarország elnevezése kapcsán., itt ugyanis Magyarországnak két elnevezése is létezik, mivel a fehérorosz nyelvnek is két változata van.
Az egyik a "Vienhryja" (Венгрыя), amely a Szovjetunió idején kialakított hivatalos, úgynevezett Narkamauka szabvány szerinti elnevezés. Ez a megnevezés közvetlenül az orosz "Vengriya" (Венгрия) szóból származik, amely maga is a lengyel "Węgry" átvétele.
A másik változat a "Vuhorščyna" (Вугоршчына), amely a Taraskievica nyelvi szabvány szerinti név. Ez a forma a Szovjetunió előtti időkből származik, természetes belarusz nyelvi fejlődés eredménye - igen erős hasonlóságot mutat az ukrán "Uhorscyna" (Угорщина) szóval.
Érdekesség, hogy a magyar fővárosnak, Budapestnek is kétféle elnevezése létezik fehérorosz nyelven. A hivatalosan használt változat "Budapest" (Будапешт), ami egyértelműen az eredeti név átírása. Létezik azonban egy izgalmasabb, archaikus forma is, "Budzin" (Будзін), amely a "Buda" név belaruszosított változata.
Ez a név a 16–17. században került be a fehérorosz nyelvbe, valószínűleg abból az időszakból, amikor a Lengyel–Litván Unió hadjáratokat folytatott a Oszmán Birodalom ellen Magyarország területén.
Térképen az európai országok különböző elnevezései: