Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Miért nem találkoztunk még űrlényekkel? Íme 4 tudományos magyarázat a kérdésre (2. rész)

Miért nem találkoztunk még űrlényekkel? Íme 4 tudományos magyarázat a kérdésre (2. rész)

Tech & Tudomány

Miért nem találkoztunk még űrlényekkel? Íme 4 tudományos magyarázat a kérdésre (2. rész)

Tech & Tudomány

Buda Villő 08:08

A tudomány jelen állása szerint az univerzumban többmillió bolygó alkalmas lehet arra, hogy értelmes élet alakuljon ki rajta. Ha azonban így van, felmerül a kérdés, hogy miért nem lépett még kapcsolatba senki sem az emberiséggel? Cikksorozatunkban 8 lehetséges magyarázatot adunk a kérdésre. Íme újabb négy magyarázat.

Cikksorozatunk első részében már bemutattunk négy elterjedt elméletet, amelyek magyarázatot adhatnak arra a kérdésre, hogy az Univerzum életkorát és méretét tekintve miért nem lépett még kapcsolatba egyetlen idegen faj sem az emberiséggel. 

Ha érdekel az első négy elmélet, akkor kattints ide!

Most pedig következzen néhány újabb érdekes teória!

5. Léteztek idegenek, ám az emberek kivégezték őket (vagy ki fogják)

Alexander Berezin elméleti fizikus szerint minél közelebb jutunk az űrlényekkel való találkozáshoz, annál közelebb kerülünk azok elpusztításához. Legalábbis nagy az esélye ennek. 

Berezin szerint minden civilizációnak, amely képes felfedezni a saját Naprendszerén túli világot, a korlátlan növekedés és terjeszkedés útján kell haladnia. Az emberiség tekintetében ez a hatásmechanizmus kicsiben már meg is figyelhető, hiszen a Földön való terjeszkedésünk gyakran a kisebb, útban lévő organizmusok rovására történik. 

Berezin szerint ez a pusztításra hajlamos mentalitás akkor is folytatódni fog, ha idegen életformákkal találkozunk.

6. Az űrlények már elpusztították a saját környezetüket, ezért kihaltak

Amikor egy civilizáció gyorsabban égeti fel a bolygója erőforrásait annál, mint amilyen gyorsan a bolygó újra tudja termelni őket, előbb vagy utóbb katasztrófa következik be. Ezt a folyamatot reprezentálja a Földön zajló éghajlatváltozási válság is. 

Lehetséges lenne, hogy egy valaha létezett társadalom egykoron ugyanezekkel a problémákkal nézett szembe? 

Adam Frank asztrofizikus szerint ez nemcsak, hogy lehetséges, de rendkívül valószínű is.

Az év elején Frank matematikai modellek sorozatát futtatta le annak szimulálására, hogy egy elméletben létező, idegen civilizáció hogyan emelkedhet fel és bukhat el bolygójának kizsigerelve életterének erőforrásait. A rossz hír az, hogy a kutató által lefuttatott négy forgatókönyv közül háromban a társadalom darabjaira esett szét, minek következtében a lakosság nagy része meghalt. 

Frank szerint egy civilizációnak csak akkor sikerült túlélnie, ha a társadalom időben felismeri és felfogja a problémát, és azonnal áttért a fenntartható energiaforrások használatára. 

Ez azt jelenti, hogy ha léteznek is idegen civilizációk, akkor elég nagy az esélye annak, hogy elpusztítják magukat, mielőtt találkoznánk velük.

7. Az űrlények nem tudtak elég gyorsan fejlődni, ezért kihaltak

Még ha az univerzum hemzseg is a vendégszerető civilizációktól, semmi garancia sincs arra, hogy ezek a társadalmak elég gyorsan tudnak fejlődni ahhoz, hogy biztosítva legyen a fennmaradásuk. 

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem 2016-os tanulmánya szerint az olyan vízzel rendelkező kőzetbolygók, amilyen a Föld is, nagyon instabilak, amikor elkezdik „pályafutásukat”. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen bolygón rendkívül korlátozott idő áll rendelkezésre (néhány száz millió év) a megfelelő ütemű fejlődésre.

A korai, szélsőséges hőingadozások, a fagy, az elszabadult (üvegházhatású) gázok között az élet fenntartása kezdetben hihetetlenül kemény feladatnak bizonyulhat. 

„Az élet ritka lehet az univerzumban, de nem azért, mert nehéz elindulni, hanem azért, mert nehéz fenntartani egy bolygón a lakható környezetet az első milliárd évben” 

– állítják a tanulmány szerzői.

8. A „sötét energia” szétválaszt minket

Az univerzum tágul. Lassan, de biztosan, a galaxisok egyre távolabb kerülnek egymástól, ezzel párhuzamban a távoli csillagok egyre halványabban jelennek meg előttünk. Mindez egy titokzatos, láthatatlan anyag vonzásának köszönhetően történik, amelyet a tudósok sötét energiának nevez.

A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást fejtve ki.

A kutatók azt feltételezik, hogy néhány billió éven belül a sötét energia annyira kitágítja az univerzumot, hogy a földlakók már csak a legközelebbi szomszédaik fényeit láthaják majd.

Ez pedig egy elég ijesztő gondolat: ha nem fedezzük fel a világegyetem lehető legnagyobb részét minél hamarabb, hamarosan örökre elveszhet számunkra ezeknek a vizsgálatoknak a lehetősége.

Borítókép: Profimedia