24 ezer éves „zombikat” keltettek életre Oroszországban

A Bdelloid rotiferek olyan többsejtű, mikroszkopikus méretű állatok, amelyek nem ivaros, hanem ivartalan szaporodással reprodukálják magukat, és szinte minden édesvízi élőhelyen előfordulnak a Földön. 

A kutatók nemrég ennek a körülbelül 50 millió éve létező állatfajnak 24 ezer éves példányaira bukkantak, amelyek a szibériai örökfagyban dermedtek bele a hidegbe a pleisztocén korszak második felében (2,6 millió és 11 700 évvel ezelőtt). 

A dolgot az teszi különösen izgalmassá, hogy a tudósoknak sikerült újjáéleszteniük ezeket a rotiftereket, amelyek ezután ivartalan szaporodásba kezdtek, genetikailag azonos klónokat hozva létre maguk után. 

Az örökfagy szilárdan megfagyott talaj, amely kiolvadás híján megőrzi az élet (és a halál) évezredekkel ezelőtti pillanatképeit. 2020-ban például a szibériai örökfagyban találtak egy 46 ezer éves kismadarat, amely úgy nézett ki, mintha alig néhány napja halt volna meg 

– írja a Live Science. 

De tavaly találtak egy jégbe fagyva mumifikálódott barlangi medvét is Szibériában, amely körülbelül 39 ezer éves volt, az orrán azonban még mindig volt élő szövet és szőr. 

„A kriptobiózis az élőlények olyan állapota, amikor a környezeti körülményeik szélsőségessé válása következtében az életjelenségeik megszűnnek és a sejtszintű anyagcseréjük leáll.” 

A rotiftereknél valószínűleg azért fejlődhetett ki a kriptobiózist, mert többségük vizes élőhelyeken él, amelyek gyakran megfagynak vagy kiszáradnak. [...] Az élőlények a kriptobiózis során felfüggesztik anyagcseréjüket, szervezetükben felhalmozódnak bizonyos vegyületek, például a chaperone fehérjék, amelyek segítenek nekik felépülni, amikor a körülmények javulnak

– mondta Stas Malavin, az oroszországi Pushchinoban található Talajtani Fizikai-Kémiai és Biológiai Problémák Intézetének kutatója. 

A kutatása során a tudósok értékes információkhoz juthatnak hozzá azokról a mechanizmusokról, amelyek lehetővé teszik ezen organizmusok számára a túlélést. 

Ezeket a mechanizmusokat aztán kipróbálhatják emberi sejtekkel, szövetekkel és szervekkel végzett krioprezervációs kísérletekben 

– mondta Malavin hozzátéve, hogy ez egyelőre nem azt jelenti, hogy az emberek bármikor képesek lesznek megismételni a rotifterek mélyfagyasztott alvását és felépülését. Minél összetettebb ugyanis egy szervezet, annál bonyolultabb életben tartani fagyott állapotban.

Az emlősök számára ez jelenleg nem lehetséges.

Mi köze mindehhez Walt Disney-nek és a Jégvarázs című rajzfilmnek?

A legendás rajzfilm-stúdió alapítójáról, Walt Disney-ről mindenki tudta, hogy valósággal rajongott az új technológiákért. 1966-os halála után furcsa pletykák kezdtek keringeni róla, miszerint a testét (más források szerint csupán a fejét) a tudósok lefagyasztották, hogy vissza tudják hozni az életbe, amikor azt a technológia lehetővé teszi. Bár nem kizárható, hogy a krionika felkeltette a rajfilmrendező figyelmét, a valóság azonban az, hogy Disney-t elhamvasztották.

A temetésen egyébként csak a szűk család vehetett részt, ami tovább táplálta az összeesküvés-elméleteket.

Egy érdekes teória szerint a stúdió egyik leghíresebb rajzfilmjének, a Jégvarázsnak (angolul Frozen) azért adták ezt a címet, mert a Disney így akarta visszaszorítani az 1970-es évektől a mai napig makacsul terjedő pletykát, miszerint Walt Disney lefagyasztatta magát. Eszerint az elmélet szerint a stúdió azért döntött a Frozen cím mellett, hogy a Google keresésekben visszaszorítsa a „Disney frozen” kifejezéseknél a megalapozatlan legendára utaló találatokat.