A legvadabb összeesküvés elméletek, melyek mindmáig a Titanic körül keringenek
Olvass tovább...
Igazából majd ti eldöntitek, hogy jó vagy rossz.
Norvégiában készítettek egy felmérést, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy mi gyíkemberek, mennyire vagyunk fogékonyak az összeesküvés-elméletekre – tudósít az akcióról a Sciencealert.
Az eredmény pedig kicsit meglepő, bár lehet, hogy sokan mindig is sejtették, hogy munkálkodik bennük egy kis gyíkember, akire rá lehet kenni, ha rosszul mennek a dolgok.
Mindenki hisz legalább egy összeesküvésben, vagy legalábbis hajlik rá, hogy igazat adjon a konteónak – mondja Asbjørn Dyrendal, szociológus, a kutatás egyik vezetője. Kis dózisban az összeesküvés-elméletek fogyasztásával egyáltalán nincs is gond, hiszen ezek olyan kérdésekre adnak nekünk választ, amelyekre lehet, hogy nem létezik racionális magyarázat. Az összeesküvés-elméletek is hasonló logikrá építenek, mint a hit,
a félelemre és a bizonytalanságra kínálnak könnyebb válaszokat.
A kutatást közel 900 diák bevonásával végezték Norvégiában. Összefüggéseket találtak például azoknál, akik jobban hisznek a szociális dominancia elméletben, és azt gondolják, hogy egyeseknek több erő és erőforrás jár a társadalomban (avagy hierarchiában gondolkodnak), és magukat általában ebbe a csoportba sorolják, jobban hisznek az összeesküvés-elméletekben, hiszen ezek jórészt társadalmi csoportok harcairól szólnak.
Olvass tovább...
Amire még a kutatók jutottak, hogy az összeesküvés-elméletek hívői között nincs nemi különbség, tehát nem jellemző jobban a férfiakra, mint a nőkre. De az sem látszik, hogy a hívők inkább a társadalom kevésbé iskolázott részéből jönnének.
Az viszont kitüremkedik, hogy akik erősebben hisznek a konteókban, azok általában a közösségi médiából fogyasztják a híreket, az elsődleges hírforrásuk a Facebook, a YouTube vagy egyéb közösségi hálózatok.
Olvass tovább...