A Dávid-szobor bizonyítja, hogy Michelangelo száz évvel megelőzte az orvostudományt
Olvass tovább...
Ne mindig volt ez fehér. Sokáig fekete volt.
A fehér köpeny az orvostársadalom egyik szimbóluma, a köztudatban ez az a ruhadarab, amelyről felismerjük az orvosokat. Ezért van például az, hogy a pszichiáterek nem hordanak fehér köpenyt, mivel ők így szeretnék oldani az emberek félelmeit, hogy ne kezeljék őket orvosokként. A fehér köpeny jelenség annyira erős, hogy létezik a szaknyelvben egy olyan kifejezés, hogy "fehér köpeny szindróma". Ha meglátják a páciensek az orvost, magasabb vérnyomást produkálnak, csak azért, mert megijednek.
Az orvosoknál létezik egy olyan ceremónia is, amelynek fehér köpeny szertartás a neve. A fehér köpeny szertartás jelzi a hallgató átmenetét az egészségtudományok preklinikai szakaszából a klinikai fázisba. Szimbolikus aktus, közvetlen az előtt történik, mielőtt a hallgatók elkezdenek találkozni a páciensekkel. És elkezdődik a "szerepjátszás".
De a 19. század közepén is még feketét hordtak az orvosok.
Olvass tovább...
Ez egyszerre komolyságot, hivatalosságot és eleganciát sugárzott. Másrészt szimbolikusan azt fejezte ki, hogy az orvos folyamatosan a halál közelében dolgozik, hiszen régen csak a legkomolyabb esetekhez riasztották őket, sokkal többször találkoztak a halállal, mint manapság.
Nem véletlen, hogy a papi reverenda és az orvos öltözéke korábban színvilágában hasonlított.
A 19. és a 20. század fordulóján aztán egyre jobban teret hódított a sterilitás, egyre fontosabb lett a kórházakban a higiénia, és ezzel párhuzamosan egyre inkább a fehéret kezdték el hordani az orvosok, mint a tisztaság és a sterilitás jelképét. Az orvoslás ebben az időszakban hatalmas fejlődésen esett át, a technológia és tudományos előrelépések segítségével egyre kevesebbszer kerültek a halál közelébe, egyre többször tudtak gyógyítani. Szimbolikusan ezt is jelzi a feketéből fehérbe történő váltás.
Olvass tovább...