promotions.hu
Sötét mód
Keresés
Menü megnyitás
Megdöbbentő dolog derült ki a 120 éve halott Van Gogh-ról
Borítókép:  Wikipédia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Megosztás
Másolás

Egy új kutatás szerint az 1890-ben elhunyt Vincent Van Gogh két alkalommal is delíriumot tapasztalhatott meg az alkoholmegvonásai miatt.

Van Gogh-ról mindenki tudja, hogy egy kiváló holland festő volt, aki levágta a saját fülét. A művész ezt az esetet egy „egyszerű őrült művészi rohamnak”, később pedig „mentális vagy idegi láznak” nevezte. A BBC viszont nemrég egy kutatásról számolt be, ami új megvilágításba helyezte ezt a bizonyos elmeállapotot.

A Groningeni Egyetemi Orvosi Központ pszichiáterei Van Gogh több száz levele és orvosi leletei alapján végezték a kutatást. A levelek többségének címzettje szeretett bátyja, Theo. Arra jutottak, hogy a művész két alkalommal is alkoholmegvonás miatti delíriumos rohamot élhetett át, miután levágta a fülét. Mivel azonban a páciens maga nem kérdezhető ki, a kutatók hangsúlyozták, hogy eredményeiket fenntartásokkal kell kezelni.

Van Gogh-ról úgy vélik, többféle pszichiátriai betegségben szenvedett: valószínűleg bipoláris zavara és borderline személyiségzavara volt, a gyanított betegségekkel azonban sohasem diagnosztizálták.

Az új kutatás szerint viszont valószínűleg nem volt skizofrén a holland festő, de rejtett epilepsziában szenvedhetett. Ebben az esetben a páciensnek nincsenek klasszikus rohamai, inkább viselkedési zavarai az agy mélyebben fekvő részeiben fennálló epileptikus aktivitás miatt. Az így kialakuló rohamok szorongást, téveszméket és hallucinációkat okoznak.

Van Gogh-nál az epileptikus aktivitást okozhatta agyi károsodás, melyet az életvitele váltott ki. A nagymértékű alkoholfogyasztás, az alultápláltság, a rossz alvás és a szellemi kimerültség mind hozzájárulhattak ehhez a tudósok szerint. Mivel az ezek megállapításához szükséges vizsgálati módszerek akkoriban nem álltak rendelkezésre, nehéz bizonyítani ezeket az elméleteket.

Willem Nolen, a kutatás egyik vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy Van Gogh leveleiben akár „kisebbíthetett vagy megszépíthetett bizonyos dolgokat”.

„Bár számos információt tartalmaznak, nem szabad elfelejtenünk, hogy nem egy orvosnak írta a leveleket, hanem családtagoknak és rokonoknak, hogy tájékoztassa, megnyugtassa őket, vagy hogy elintézzen valamit”

– mondta Nolen.

Sokan Van Gogh mentális egészségi problémáihoz kötik kreativitását és alkotásait, a szakértők szerint azonban ezek művészi képességeiből eredeztethetők, melyeket éveken át kemény munkával fejlesztett. Valójában pszichózissal terhelt időszakaiban alig dolgozott. Van Gogh 1890. július 29-én, két nappal öngyilkossági kísérlete után halt meg.

A jelenleg is a hazai mozik műsorán szereplő Van Gogh az örökkévalóság kapujában a festő utolsó éveit dolgozza fel; a főszerepben a négyszeres Oscar-jelölt Willem Dafoe-val.

Hasonló tartalmak
Galéria - Van képünk hozzá
Színes
Tech & Tudomány
Helyi Hírek
Időjárás