Tiltott mormotavadászat után pestisben hunyt el egy házaspár
Olvass tovább...
Egy új kutatás rávilágította arra, hogy miért halhatott meg több tízmilló ember az első nagy európai pestisjárványban, a korai középkorban. A volt Római Birodalom területén minden negyedik ember meghalt a járványban.
Az első nagy európai pestisjárvány a VI. században kezdődött, kétszáz éven át pusztított a mediterrán régióban.
A halottak számát 20-50 millióra becsülik, a volt Római Birodalom területén a lakosság negyede áldozat lett.
Sírokból vett DNS-mintákat vizsgáltak nemrég, nagy nemzetközi összefogással. E járványból korábban csak egyetlen baktériumtörzs génjeit tudták elemezni, a mostani kutatás nyolc továbbit tett hozzá a National Geographic szerint.
Olvass tovább...
A kórokozó Közép-Ázsiaból származhat. A baktérium terjedéséhez hozzájárultak a népvándorlás kori közép-ázsiai népességmozgások,
így talán a hunok nyugati terjeszkedése is.
Ebben a két évszázadban a pestises esetek mind ugyanahhoz a járványhoz tartoznak, s nem egymás után érték a többszöri újabb fertőzések kelet felől a kontinensünket. Az első járvány baktériumát a későbbi nagy, 14-18. századi járvány kórokozójával összehasonlítva az is kiderült, hogy mindkét járvány időszakának vége felé ugyanolyan jellegű genetikai változás következett be a baktériumokban a konvergens evolúciónak köszönhetően.
Olvass tovább...
A változás a baktérium virulenciájában eredményezett csökkenést mindegyik esetben.
Ez azt is jelzi, hogy miként alkalmazkodott a baktérium kétszer is a speciális nyugat-eurázsiai környezeti körülményekhez, amely jelentősen eltért az embert megbetegítő baktérium feltételezett eredeti helyétől.