Szeretkezés közben kinéztem az ablakon, akkorát sikítottam, hogy a férjemet a mentő vitte el

Anna és férje egy nehéz nap után úgy döntöttek, hogy összebújnak. Minden remekül alakult, aztán pedig mentőt kellett hívni. Most az ő történetüket olvashatjátok:

Kedves Promotions.hu, nem tudom érdekes lehet-e nektek a történetem, igazából már tudok rajta nevetni, illetve hátha más nem jár így mint én. Egyik délután a férjemmel filmezgettünk és hát úgy alakult, hogy lett kedvünk egy kis összebújáshoz. Szerencsére nem panaszkodhatok, viszonylag egyszerre szokott eszünkbe jutni a házasélet, szóval szerencsések vagyunk. Bele is kezdtünk, kis csók, kis ez meg az, aztán rátértünk a lényegre.

Egy társasházban élünk és valószínűleg a hancúrkedvünket az is meghozta, hogy hetek óta felújítás zajlott és többször órákig zúgtak a gépek, ment a fúró, most pedig végre teljes csendben élvezhettük a délutánt. Illetve, azért biztosra mentem, felvettem egy olyan ruhadarabot, amit a jókislány feleségek még a házban sem tűrnének meg, szóval hangulatban voltunk, na.

Amikor már nagyon belemelegedtünk a dolgokba, akkor nem is tudom miért, de kinéztem az ablakon. A történethez hozzátartozik, hogy a negyedik emeleten élünk. Egy másodperc alatt alatt történt az egész: hatalmasat sikítottam és lelöktem magamról a férjemet.

Az ablakban egy építőmunkás állt, aki mint valami perverz kukkoló nézett be az ablakon, szemmel láthatóan ő is meg volt lepődve. Gyorsan elkapta a tekintetét és a csörlővel feljebb húzta magát, a következő emeletre. Próbáltam megnyugodni és ekkor tűnt fel, hogy a férjem nagyon csendben van: lenéztem a földre és láttam, hogy epilepsziás rohamot kapott. Tudtam a betegségéről és arról is, hogy egy hirtelen ijedtség könnyedén előhozhatja ezt.

Meg sem ijedtem volna, hiszen történt már ilyen, ha nem lettem volna még az előző kínos pillanat hatása alatt, de most teljesen össze voltam zavarodva.

Végül úgy döntöttem, hogy mentőt hívok, tárcsáztam őket és be is vitték őt. Én azonnal követtem őt, de előtte még felnéztem az állványra. A furcsa pasi, akinek a festés lett volna a dolga (ami ugye egy csendes dolog, ezért nem hallottuk a munkagépeket és ezért nem gondoltuk, hogy bárki esetleg rajtakaphat) már a hetedik emeletnél leskelődött. Szerencsére nem nekem kellett intézkednem: egy kollégája lentről üvöltve szólt rá, hogy még egyszer meglátja ezt és azonnal kirúgják. A felújítás még zajlik, de a munkást nem láttam soha többet. A férjem szerencsére jól van, csak az érdekelte, hogy mi volt ez az egész otthon. Amikor pedig elmeséltem neki, hogy mi történt, meglepett a reakciója: akárhogy is alakult a dolog, ő ezt egy nagyon vicces történetnek tartja.

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.