Egy híres náci politikus majdnem Magyarország királya lett a második világháborúban, az Árpád-ház leszármazottja volt

A meglehetősen viharos magyar történelem a 20. században talán még korábban sosem mértékben vált turbulensé: alig telt el 50 év, és a két világháború következtében széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia, hazánk Aposotoli Királyságból sosem látott aljasságú tanácsköztársasággá züllött, majd Horthy Miklós kormányzóságával részt vett a második világháborúban, ami után a megszálló szovjet csapatok majd 45 évig állomásoztak országunkban és pusztítottak mindent, ami a történelmi Magyarország maradékának volt tekinthető.

Az egyik megdöbbentőbb fejezet szintén a második világháborúból ered, és főszereplője nem más, mint a Luftwaffe híres vezére, Herman Göring - a der Spiegel nevű német újság egy 1968-as cikke ugyanis arról számolt be, hogy Herman Göring kis híján Magyarország királya lett, amire a cikk alapján joga, is volt, lévén hogy az Árpád-ház (korabeli nevén Turul-ház) leszármazottja volt papírjai alapján.

Hogy a cikkben vázolt történet milyen fokig fedi a valóságot, azt ma már meglehetősen nehéz lenne szerkesztőségünkből kideríteni, azonban a Spiegel cikkének információt tudjuk ismertetni olvasóinkkal.

1944 októberében Magyarország kormányzója, Horthy Miklós úgy döntött, elhagyja a tengelyhatalmakat, mivel az ország keleti részén már az orosz csapatok állomásoztak. Október 15-én Horthy bejelentette Magyarország kilépését a háborúból, ám a német csapatok még mindig az országban voltak. Horthy-t túszul ejtették és és Bajorországban internálták. Utódja, Szálasi Ferenc, a nyilas párt vezetője, kétségbeesetten keresett egy megmentőt az országnak.

Szálasi és kormányának tagjai, köztük a belügyminiszter Vajna Gábor, a hadügyminiszter Beregfy Károly és annak segédtisztje felkeresték Herman Göringet, és felajánlották neki "Magyarország Napját" – a történelmi Szent Koronát. Göring, aki hízelgőnek találta az ajánlatot, először a Führer elé akarta terjeszteni az ügyet, és csak a katonai helyzet javulása után vette volna át a koronát. A koronázást így a "végső győzelem" utáni időre tűzte ki Adolf Hitler és Herman Göring..

Addig is, a genealógiai szakértők feladata volt Göring családfájának magyarítása. Az ősmagyar ősök keresése olyan sikeres volt, hogy a pomerániai Göringek végül hét ágon is a legelőkelőbb magyar arisztokrata családtól, az Árpádoktól származtak - Árpád vezér a hivatalos történelemírás alapján 896-ban vezette a magyarokat a Kárpát-medencébe.

Göring végül Nürnbergi per alatt ciánkapszluával vetett véget életének, Szálasit és Beregffyt pedig Budapesten kivégezték a kommunisták. A trónkövetelő Hermann Árpád-házi őslevele azonban túlélte az összeomlást, sőt, Göring családi címere 1958-61-ben felbukkant a "Nemesi Évkönyvben", a magyar Gothában.

A svájci-magyar nemesek által szerkesztett arisztokrata-naptár 104-113. oldalán, a "Göring" alatt folyamatosan bemutatják "Hermann Wilhelm, birodalmi marsall, miniszterelnök, a magyar érdemrend nagykeresztjének tulajdonosa" többszörös Árpád-házi leszármazását. Eszerint Göring az Árpád-házi királyok, I. Béla, I. László ("a Szent"), II. Géza, II. András és V. István, valamint kétszeresen Álmos herceg leszármazottja volt. Sőt, Magyarország nemzeti szentje, Erzsébet is része volt a pomerániai Hermann családfájának.

Az arisztokrata magyarok, az Esterházyaktól az Amerikában élő Festeticsekig, dühöngtek a felfedezés miatt, és kérték az évkönyv szerzőjét, Dr. Zoltán v. Baresay-Amant, hogy törölje Göringet az előkelő könyvből. A genealógus azonban nem hallgatott a kérésre, és Göring Árpád-házi leszármazása az évkönyv 1962-65-ös és 1966-68-as új kiadásaiban is megmaradt.

További szövetségesként Baresay még a Német Nemesi Archívum korábbi igazgatóját, Hans Friedrich von Ehrenkrookot is említette, aki soha nem kételkedett Göring Árpád-házi vérvonalában, így az egykori nemzeti-szocialista politikus családfája és az Árpád-házi kapcsolatok a történelem furcsa és kevéssé ismert epizódjaként fennmaradtak.

_{forrás: Spiegel}