Így néznek ki az andoki repülőgép-katasztrófa túlélői 50 évvel azután, hogy 72 napot éltek túl a zord hegylánc fogságában
Olvass tovább...
Mint oly sok más katasztrófa, egy kis előrelátással ez is elkerülhető lehetett volna.
A repülés még napjainkban is az egyik legmegosztóbb közlekedési lehetőség, annak ellenére is, hogy a statisztikák alapján a legbiztonságosabbnak számít. Egyesek minden gond nélkül repülőre ülnek, míg mások inkább kerülik, és más utazási formát választanak. Vannak viszont olyan esetek, amikor ez nem megoldható.
Az érvek és ellenérvek elég változatosak, ám egy szinte mindig előjön, miszerint ha nagy baj van a géppel, akkor drasztikusan lecsökkennek a túlélési esélyek. Mindazonáltal rettegni kár, hiszen a műszaki és emberi hibákból fakadó tragédiák a technológia fejlődésével egyre sikeresebben küszöbölhetők ki. A katasztrófákból tanulván pedig számos olyan biztonsági előírást vezettek be, ami nélkül ma már elképzelhetetlen a légiközlekedés.
Olvass tovább...
A kapitány egyik rossz mozdulata miatt aztán véletlenül kikapcsolódott a robotpilóta, ám ezt csupán egy nagyon halk hanggal jelezte, miközben folyamatos, lassú süllyedésben volt a gép. A pilóták mindeközben továbbra is az amúgy hibátlan orrfutóval voltak elfoglalva, és nem vették észre, hogy egyre közelebb vannak a talajhoz. Az utolsó másodpercekben észlelték csupán a veszélyt, ám már nem tudták felhúzni a gépet.
Olvass tovább...
A balesetről, a mentésről, valamint a katasztrófa utóéletéről Háy Györggyel, a Malév egykori kapitányával, balesetvizsgálóval, a "Légibalesetek pilóta szemmel" c. sorozat szerzőjével beszélgetett az Aeropark stábja.