Terence Hill megválaszolta a nagy kérdést Bud Spencerrel kapcsolatban, végre elárulta, amire minden rajongó kíváncsi volt

Súlyos tévedés, hogy Bud Spencer és Terence Hill első közös filmje az 1972-ben bemutatott Isten megbocsát, én nem című western. Ugyanis jóval ezelőtt volt egy másik alkotás, amiben szintén mindketten szerepeltek - igaz, ez még nem nevezhető igazi közös filmnek. Ez volt az 1959-es Hannibál, amiben nem is volt közös jelenete a két olasz színészóriásnak, ennek okán nem is találkoztak a forgatáson. Hogy mindketten szerepet vállaltak ebben a filmben, csak akkor tudatosult bennük, mikor az említett westernt forgatták.

Az olasz duónak összesen 18 közös filmje van, a Bunyó karácsonyig volt az utolsó, amit készítettek - ezt idén 30 éve mutatták be az anyaországban, és maga Terence Hill rendezte. Felmerülhet a rajongóknál a kérdés, hogy vajon melyik Hill kedvenc közös jelenete Bud Spencerrel. Ennek megválaszolására egészen a Zsugabubus című könyv megjelenéséig kellett várnunk, ugyanis ebben említi meg a Mario Girotti néven született színész, hogy melyiket tartja a kedvencének.

A Zsugabubus könyv sok szempontból különleges kötet, hiszen ebben kiderül, hogyan élte át gyerekkorában a világháborús bombázásokat, kitér a menekülttáborban eltöltött időszakra, a gyermekkorát meghatározó ministráns évekre, illetve azt is elárulja, hogy miért gyötörték rémálmok egészen 30 éves koráig. Persze a könyv kiemelt terjedelmet szentel Terence Hill és Bud Spencer barátságának és közösen átélt kalandjainak. Megtudhatjuk, hogyan készültek egymástól eltérő módon a forgatásokra, mivel töltötték az idejüket a felvételek szüneteiben, hová repültek a forgatások után, de arra is választ kapunk, hogy miért nem jártak közösen kaszinóba.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy azt is elolvashatjuk a könyvben, hogy mit gondol Terence Hill a magyarokról.

Bud Spencerrel kedvenc közös jelenete pedig Az ördög jobb és bal keze 2. részében van: ebben van az a rész, amikor ad egy pofont, és előveszi a pisztolyt. Aztán ad egy másik pofont, és újra előveszi a pisztolyt; ez ismétlődik. Ehhez a gyors és bonyolult jelenethez persze nagyon sok gyakorlás kellett. Hill összesen három hónapig gyakorolta, hogyan tudná mindezt még gyorsabban csinálni. Elmondása szerint otthon, a nappalijuk oszlopán gyakorolt, mire a felesége azt kérdezte magától, hogy "ki a franccal ismerkedett meg".