Évtizedekig szolgált az idegenlégióban egy magyar férfi, kőkemény tapasztalatairól mesélt

Vincellér Zoltán mindössze 20 éves volt, amikor jelentkezett a francia idegenlégióba. Gyerekkora óta ez a pálya vonzotta, talán nem is véletlen, hiszen édesapja tengerészként szolgált, így nem volt idegen számára az egyenruha látványa.

A fiatalember, mint mindenki, aki az idegenlégióhoz szegődik, a ranglétra aljáról indult, majd az évek során folyamatosan lépdelt felfelé, végül főtörzsőrmesterként, szakaszparancsnok-helyettesként szerelt le. Több mint 17 évig szolgált, az idők során megjárta többek között Dél-Amerikát, Afrikát, az Északi-Sarkkört, Afganisztánt, dzsungelharcos és hegyivadász kiképzéseket elvégezve.

Vincellér Zoltán a Pápai Médiancentrum által közzétett portréfilmjében elmondta, hogy a tengerészettel ellentétben őt legfőképp a katonai pálya érdekelte, a francia idegenlégióról pedig egy szomszédja mesélt neki, aki korábban maga is éveket szolgált ott.

Ezt követően utánaolvasott a követelményeknek, próbált minél több hiteles forrásból tájékozódni, 1995-ben pedig belevágott a nagy kalandba, és jelentkezett a légió felvételi irodájában. Már ez is egy hónapig tartott, ahol szigorú fizikai, mentális, valamint egészségügyi felmérés zajlott, és gyakorlatilag teljesen leinformálták a jelentkezőket.

Csak a legjobbakat választották ki, a magyar fiatalember pedig közöttük volt – több honfitársával együtt. Ezt követően 4 hónapos kiképzés következett. Az alapok és a francia nyelv elsajátítása mellett folyamatos mentális és fizikai próbatételek zajlottak, lényegében a nap 24 órájában.

Alig két évvel később már tizedesi kiképzést kapott, de tűzszerészként, valamint harci járművek vezetőjeként is helyt kellett állnia. Innentől már másokért is felelt, majd az ezredforduló tájékán átkerült az újonnan alakuló második hegyivadász ezredbe. 2002-től a harmadik ezredbe került, ezzel pedig megvalósult az az álma, miszerint dél-amerikai szolgálatot teljesíthetett, méghozzá rajparancsnokként.

Elmondása szerint a körülmények tényleg olyanok voltak, mint a filmekben, ő mégis imádott itt lenni, annak ellenére, hogy előfordult, hetekig a dzsungel kellős közepén voltak, illegális aranybányákat felszámolva. 2004-ben Haitira vezényelték, ahol parancsnokként a polgárháború megfékezésében kellett közreműködnie, ezután altiszti képzésre küldték, karrierje pedig még tovább ívelt felfelé.

Az újabb kemény kiképzések után Afganisztánba került, ahol 9 hónapot töltött el, és ahol szinte minden nap bevetésen voltak. Leszerelését követően először a rendőrségnél, majd a pápai bázisreptéren helyezkedett el, így továbbra is a mindennapjai részét képezi az egyenruha.