Ezek a magyar szavak teljesen ugyanazok oroszul is, a két nyelv között meglepő a hasonlóság

Habár a magyar az egyik legbonyolultabb és legnehezebben elsajátítható nyelv, jó néhány olyan jövevényszavunk van, melyeket más népeknek köszönhetünk – ez persze fordítva is igaz, tőlünk is vettek át bőséggel kifejezéseket más nemzetségek.

Ez teljesen normális jelenség, melynek köszönhetően furcsa hasonlóságokat fedezhetünk fel akár távoli népeknél is. A magyar – szláv nyelvkapcsolat igaz földrajzi szempontból közelebbi, története azonban ezer éves múltra tekint vissza.

A honfoglaló magyarok a mai Dunántúl területén leginkább szláv nyelvű népekkel találkozhattak, csakúgy, mint az Alföldet szegélyező hegyvidékek környékén. A hétköznapokban használt szavainkon kívül sok keresztnév, személynév és helynév is ezekből az időkből származik.

Így nem meglepő az sem, hogy mind a mai magyar, mind pedig az orosz nyelvben találkozhatunk hangzásra szinte teljesen egyforma szavakkal. Ugyanakkor azt már nehezebb meghatározni, hogy pontosan melyek voltak a közvetítőnyelvek – vagyis azok, ahonnan az adott szó eredete származik. Így természetesen olyan jövevényszavak is előfordulhatnak, melyeket mindkét nyelv máshonnan vett át.

Mindenesetre nagyon érdekes hallani, ahogyan egy magyar tanárnő és egy orosz tanár összehasonlítják a leginkább megegyező hangzású magyar és orosz kifejezéseket. Még különlegesebbé teszi, hogy a beszélgetőpartnernek ki kell találnia az adott szó orosz/magyar megfelelőjét.

Ezek között van egyebek mellett az ebéd, a drága, a borotva, a csoda, a pók, a dinnye, vagy éppen a patak, a szomszéd, és a tiszta. Természetesen az egész mondatokat nézve már más a helyzet (az írásról már nem is beszélve), ami szintén nem meglepő, a magyar nyelv ugyanis az uráli nyelvcsaládhoz tartozik, míg az orosz az indoeurópaihoz.

Forrás: Orosz - magyar hasonlósági szótár