A férjemmel hónapok óta nincs közöttünk házasélet, most rajtakaptam valami szörnyűségen ami mindent megmagyaráz

Sára hónapok óta szenvedett elhidegült férje viselkedése miatt és ötlete sem volt, hogy mi áll a probléma hátterében. Aztán egyik nap korábban ért haza. Most az ő történetét olvashatjátok:

Üdvözlöm a kedves olvasókat! Azért mesélem el a történetemet, mert szeretnék segíteni azoknak a nőtársaimnak, akik úgy gondolják, hogy feleségként mindent megtesznek és mégis az elhanyagolás és a kétségbeesés jut nekik osztályrészül. Lassan egy éve húzódott az az állapot, hogy a házaséletünk tragikusan megromlott. Soha nem volt hozzá kedve és volt, hogy hetekig hozzám sem nyúlt.

Az elején megpróbáltam mindent, amit ilyenkor tanácsolnak: türelmes voltam, vettem pár szexi fehérneműt, elmentem fodrászhoz, a kedvenc vacsorájával vártam, azonban érdemi javulást semmi nem hozott. Egyre ingerültebb lettem, majd egyre szomorúbb. Belőle pedig semmit nem tudtam kihúzni. Mindig volt valamilyen magyarázata, fáradt, fájdalmai vannak, kedvetlen, de én nyilvánvalóan magamat okoltam a történtek miatt, ez pedig rövid idő belül kihatott az önbizalmamra is.

Egy idő után a munkába temetkeztem és nem is próbálkoztam többet: ő pedig egyáltalán nem hozta szóba ezt a témát.

Elég sokáig dolgoztam általában, azonban azon a bizonyos napon hamarabb végeztem és fáradt is voltam, így siettem haza és jó két órával korábban értem haza. Az ajtón belépve elfelejthettem köszönni, vagy nem hallotta meg, nem is tudom, mindenesetre a nappaliba belépve megláttam őt. Ott ült a tévé előtt letolt gatyával, miközben éppen egy felnőtteknek szóló film ment. Halálos rémület volt az arcán, szemmel láthatóan nem számított rám, az pedig, hogy rajtakaptam hirtelen megeresztette a nyelvét.

Összegörnyedve temette a kezébe az arcát és elsírta magát. A több hónap hallgatás után előállt a valósággal, ami teljesen sokkolt és álmomban sem gondoltam volna arra, hogy ez áll a megromlott házasságunk hátterében.

[[cikk3]]

Elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt sok volt a feszültség a munkahelyén és egy alkalommal a munkahelyi mosdóban okozott magának örömet, amivel a feszültséget akarta oldani. Aztán ez egyre gyakrabban megismétlődött, végül pedig eljutott oda, hogy akár naponta többször is hódol ennek a szenvedélyének. Elmondta, hogy nem tud leállni és fogalma sem volt, hogyan beszéljen velem erről. Sajnálkozott, könyörgött, terápiára akart menni. Én egyelőre időt kértem, mert meg kell emésztenem a történteket, illetve el kellene döntenem azt is, hogy egy ilyen megalázó lejtmenet után bízom-e benne és a terápiába annyira, hogy visszaengedjem őt az életembe, bízni tudjak benne és elhiggyem, hogy a szerelmi életünk is visszaállhat a normális kerékvágásba. Szeretem őt és jóban rosszban mellette kellene állnom, most mégis nagyon nehéz és lehetetlennek tartom, hogy megmentsük a házasságunkat.

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.