Az egyik legjelentősebb Árpád-házi ereklye körül rengeteg furcsaság van, amit alig ismernek az emberek

A magyarságnak sok jelentős királya volt, és még közülük is kiemelkedik a lovagkirály, Árpád-házi Szent László. Szent László nem csak erőskezű király volt, hanem az egyik olyan uralkodónk Szent István mellett, akihez kapcsolódóan ereklye is fenn maradt: ez lenne a híres halotti maszk, a herma, amit ha máshonnan nem, az általános iskolai történelemkönyvek borítójáról mindenki ismer.

Magának a hermának a történetével és az azt övező furcsaságokkal azonban már jóval kevesebben vannak tisztában.

III. Béla uralkodása alatt történt László király szentté avatása, amit egy pápai vizsgálóbizottság hitelesített, miután alaposan megvizsgálták a nagyváradi sírnál bekövetkezett csodákat. Ekkor került sor a koponyaereklye elkülönítésére és díszes tartóba helyezésére.

Az 1400-as évek elején tűzvész pusztította el a váradi székesegyházat, ami súlyosan károsította az akkori tartót, így a jelenleg látható mellszobor formájú herma elkészítésére került sor. Az egyház az ereklyékben a megdicsőült tagjait tisztelte, míg az ereklyecsodákban az isteni kegyelem megnyilvánulását láthatta, ahogyan Aquinói Szent Tamás fogalmazta meg. A váradi zarándokhely kiemelkedő jelentőséggel bírt, ami 1450-től ugyanolyan búcsút tartott, mint a nagy római ókeresztény bazilikák. A legendák megőrizték azt a hagyományt is, hogy Szent László fejét a harcba induló hadak magukkal vitették, hogy segítségükre legyen a győzelemért vívott küzdelemben.

Eltitkolták a magyarok elől? Az iskolában sosem hallhattál történelmünk brutális eseményeiről, a mágus-perekről

Olvass tovább...

1565-ben, a reformáció terjedésével párhuzamosan, kényszerülték a székesegyház kincseit menekíteni, ám még így is megtámadták Szent László sírját. A Herma életében 50 évig tartó állandó menekülés következik a háborús időszakban: Győrig, érintve az ecsedi várat, Gyulafehérvárt, Prágát és Pozsonyt, míg végül 1607-ben eljut végső őrzési helyére. A nagy király maradványait 1861-től a győri székesegyház Héderváry-kápolnája őrzi.

A Herma valójában csak a koponyaereklye külső borítása, mely egy kapszulában helyezkedik el a fej részén. Ez a tartó, hasonlóan a Szent Korona kialakításához, felső részén kereszt alakban végződik, melyet gazdagon díszítenek: a szárain a négy evangélista, középen pedig Krisztus trónon ülve, hasonlóan a Szent Koronához.

A Hermába felső részével lefelé helyezhető el a koponyaereklye, melyet egy fogantyú segítségével lehet kihúzni belőle. Az ereklyétől való leválasztás első lépéseként eltávolítják a koronát, majd egy zárólemezt helyeznek rá, és csak ezután lehet kiemelni és kinyitni a korona alakú kapszulát, amit a látogatóközpont makettje mutat be - a kapszula kiemelése után láthatóvá válik az ereklye.

A hermát 2011-ben felnyitották, és ezután átfogó tudományos kutatás indult. Különböző tudósok - orvosok, antropológusok, műszaki szakemberek - azon fáradoztak, hogy kiderítsék, valóban található-e koponyaereklye a hermában, teljes-e a koponya, és valóban Szent Lászlóhoz tartozik-e a relikvia.

Az antropológiai vizsgálat végül megerősítette, hogy a Herma valóban Szent László koponyáját őrzi. A koponyáról hiányzik az alsó állkapocs és a fogak nagy része, valamint más helyeken is kisebb darabok, valószínűleg azért, mert korábban többször is kisebb ereklyedarabokat csippentettek belőle, ám az antropológiai kutatások megállapították, hogy az ereklyék valóban Szent Lászlótól származnak.