A legjobb barátom elhozta a párját: amikor megláttam a vér is kifutott a lábamból

Szeretném megosztani veletek egy személyes történetet, amely nemrégiben történt velem, és amelynek tanulságaival szeretném megosztani az olvasókat. Egy barátom néhány napja bemutatta nekem az új párját, és ezzel kapcsolatban néhány nehéz érzés merült fel bennem - a nevemet a téma kellemetlensége és érzékenysége miatt talán inkább mellőzük.

Az est folyamán, amikor megláttam az új barátnőjét, hirtelen egy régi emlék villant fel bennem, és ezáltal kényelmetlen helyzetbe kerültem. Egy érzés fogott el, ami hasonlított valamihez, amit már korábban átéltem, és amit nagyon szerettem volna elfelejteni.

A férjem a fürdőben zuhanyzott, mikor kaptam egy smst: önkívületlen állapotban rohantam el, sosem rettegtem még ennyire

Olvass tovább...

A hölgy ugyanis nem volt ismeretlen előttem - viszont az, hogy honnan ismerem, arra nem igazán lehetek túl büszke.

Jelenleg 32 éves vagyok, és az életemnek volt egy eléggé "lenti" szakasza - nem voltam sem mentálisan sem egzisztenciálisan túl jó állapotban, és bevallom, hogy néha néztem fizetős webkamera-lányokat: gondolom különösebb kifejtést nem igényel az, hogy vajon miket csináltak.

Ez az időszak négy éve volt, és körülbelül fél évig tartott - sejthetitek, hogy nem éppen az önbecsülésem csúcsán esett meg velem, és még leírni is elég kellemetlen, de én ezt a lányt láttam meglehetősen "meredek" dolgokat csinálni.

Nem vagyok rá büszke, de ez van - azóta már sikerült jobb kerékvágásba terelni az életemet, és biztos vagyok abban is, hogy nem az egyedüli ilyen vagyok a földön. A barátomnak még nem szóltam - a lány értelemszerűen nem tudja ki vagyok, az ilyen "kapcsolatok" egyirányúak, én viszont biztos vagyok benne, hogy ő az.

Igazából nagy tanulsága nincs a történetnek, de azért úgy gondolom nem mindennapi - egyrészről eszembe juttatta életemnek egy nehezebb időszakát, de másrészről azt is, hogy azóta hova jutottam.

Még nem döntöttem el, hogy a barátomnak egyáltalán elmondjam-e: amikor ez volt velem, akkor nem reklámoztam különösebben a "hobbimat", és tulajdonképpen még az is elképzelhető, hogy rendes lány - bár akkor is még kicsit furcsán érzem magam. Szerintetek mi lenne a helyes döntés?