Végre kiderült: ezért kap Novák Katalin havi 5 millió forintot, muszáj volt ezt a döntést meghozniuk

Bár még csak március van, az szinte bizonyosra vehető, hogy már megvolt az idei év legnagyobb közéleti botránya: Novák Katalin köztársasági elnök lemondása jó darabig tematizálta a közéletet, a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette az esemény.

Bár a köztársasági elnök lemondása nem példa nélküli (a kormányon lévő FIDESZ-KDNP szövetség által támogatott Schmitt Pálnak szintén idő előtt járt le a megbízatása, plágium-ügye után volt kénytelen lemondani a hivatalról), a mostani üggyel az államfői hivatal jobban az érdeklődés középpontjába került.

Az egyik legmegosztóbb aspektus az elnökök életjáradéka. A volt köztársasági elnökök ugyanis meglehetősen bőkezű juttatásban részesülnek államtól, miután megbízatásuk (akár lemondással, akár a hivatali idő kitöltésével) véget ér: jelenleg havonta körülbelül 5 millió forintot (a KSH által meghatározott bruttó átlagbér 8,8-szorosa: mivel az átlagbér is nőni szokott, ezért évről évre nő az életjáradék összege is), szolgálati autót sofőrrel, személyzetet, és rezidenciát is kapnak az államtól, méghozzá életük végéig.

Az ennyire magas rangú ex-állami vezetőknek élethosszig járó juttatás nem példátlan politikai gyakorlat: az ATV riportjából kiderül, hogy van ilyesn például a szomszédban, Romániában is, de a tengerentúlon, az Amerikai Egyesült Államokban is.

Annál érdekesebb kérdés, hogy ez miért van. Magyarországon volt egy szóbeszéd, miszerint az egész szisztéma Göncz Árpád miatt lett kitalálva. Göncz Árpád 2000-ben vonult vissza a köztársasági elnöki hivataltól - és abban az évben szavazta meg a parlament a köztársasági elnökök életjáradékát meghatározó törvényt. Göncz Árpád sokat ült börtönben a kommunista rendszerben: ha hagyományos módon számították volna ki akkor a nyugdíját az elnöksége után, az még az akkori átlagnyugdíjnál is alacsonyabb lett volna.

Az ATV riportjában megkérdezték Horn Gábort, aki akkor képviselő volt, és azt mondta, hogy ez a szempont valóban érvényesült a törvény megalkotásánál, bár nem kifejezetten Gönczre szabott, hanem általános érvényű szabályt akartak hozni, de ezt az aspektust is figyelembe vették