Felbecsülhetetlen értékű kincset talált az első munkanapján egy dolgozó az egykori viking nagyvárosban

Az új munkahelyen kezdés általában komoly stresszel jár, de ez a fémdetektoros gyakorlaton lévő férfi talán nem is kezdhette volna jobban a karrierjét.

A Haithabu-Danewerk világörökségi helyszín közelében egy kincsesládát fedeztek fel, amely mintegy 30 ezüstérmét és egy gyűjteményt tartalmaz, amely díszes arany és aranyozott ékszerekből áll. Haithabu települése eredetileg viking kereskedelmi központ volt, de 1066-ban elpusztult - és ezután az ismeretlen utazó elásta a helyszínen a zsákmányát.

15 év után küldte vissza a Pompeiből ellopott régészeti kincseket egy nő, mert balszerencsét okoztak neki

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az eredetileg egy szövetzsákban hagyott leletek az évszázadok során a mezőgazdasági tevékenységnek köszönhetően idővel átkerültek. Feltehetően bárki is volt az, minden szándéka megvolt, hogy valamikor visszaszerezze a kincset - de mint annyi mókus, soha nem tért vissza. Ehelyett évszázadokkal később, egy fémdetektoros edzésen véletlenül fedezték fel a kincsesládát.

Az ősi arany ékszerek közül a legszembetűnőbb egy pár díszes arany fülbevaló volt, amely különböző színű és formájú kövekkel volt kirakva. Valószínűleg 1100 utánról származnak, és úgy tűnik, hogy a bizánci aranyművesség hagyományait követik - olyan technikákat, amelyek több ezer kilométerrel távolabb keletkezhettek, mint ahol a kincsesláda található.

Más leletek között arany és aranyozott brossok is találhatók - az egyiket egy almohád aranydínár, egy 1147 és 1269 közötti iszlám pénzérme utánzataként tervezték. Annak ellenére, hogy az Almohád Kalifátus Észak-Afrika és Dél-Spanyolország hatalmas területét fedte le, a darab egyértelműen beolvadt a helyi skandináv hagyományokba: a korabeli észak-európai divatot követve köntöskapoccsá alakították át.

Egy másik arany bross, két aranyozott ujjgyűrű és egy egyszer aranyozott korong mellett a kincs egy ezüstpénzgyűjteményt is tartalmazott. Bár ezek erősen töredezettek, mégis döntő fontosságúak voltak a leletek datálásához: az első vizsgálat kiderítette, hogy az 1202 és 1241 között uralkodó II. Waldemar dán király uralkodásának idejéből származnak.

A gyűjteményt valószínűleg a 13. század első felében temették el, állapították meg a Schleswig-Holstein Régészeti Állami Hivatal szakértői - így a gyűjtemény majdnem pontosan 800 éves. A helyi régészeti hatóságoknak most már megfelelően jelentették a felfedezést, amely a tisztviselők szerint a területen hosszú távon zajló polgári tudományos projekt újabb sikerét jelenti.

"A detektívek elkötelezettségének köszönhetően a még mindig a földben lévő leletek jobban védhetők"

- jegyzi meg a Schleswig-Holstein Régészeti Állami Hivatal közleménye.

"Azonban nem csak a megtalálásról van szó. Sokkal inkább a leletek és környezetük megőrzése is célunk."

- folytatták.

^{forrás: iFLScience}