Történelmi magyar fővárost tartanak a románok egy másik fővárosának, úgynevezett spirituális fővárosának

Portálunk olvasói számára minden bizonnyal nem újdonság az, ki kiemelt jelentőséggel kezeljük a magyarság történelmét és a minket, magyarokat foglalkoztató dolgokat. A mai cikkünkben egy rendkívül érdekes történelmi városunk, Gyulafehérvár történelmére, és a jelenben betöltött meglehetősen sajátságos pozíciójára.

Bizonyára mi magunk is sokszor hallottuk már azt a sajátosan magyar poént, hogy Magyarország az egyetlen ország, amelyik önmagával határos. A viccet nyilvánvalóan a trianoni döntések, a Nagy-Magyarországból Csonka-Magyarországot csináló első világháborút lezáró békeszerződés ihlette, és valóban a mai napig a környező országokban nagy száma (bár szinte minden statisztika alapján egyre fogyó számú) magyar él, csak éppen már más ország állampolgáraként.

A Kárpát-medence legalább annyira igényt tarthat a "népek olvasztótégelye" kifejezésre, mint az amerikai kontinens - ez elmúlt ezer évben együtt élt itt magyar, román, horvát, ruszin, szlovák, német, volt itt 150 év török hódoltság, mongol tatárjárás.

A modern nemzeteszme csak a 19. század körül jelent meg, addig más szempontok (például a szociális státusz) jelentősebb identifikációs faktort jelentettek, mint a nemzeti hovatartozás - Oroszország történelmében például volt olyan időszak, hogy a nemesség lengyelül beszélt, és a magyar nyelv sem lett hazánkban annyira simán államnyelv, mint amennyire ma evidensnek vesszük (ha egyébként abban az időben, amikor a magyar nyelvet államnyelvé tették, megtartjuk mellé a németet és a latint is hivatalos nyelvnek -csak lehet köztisztviselő, aki mind a három nyelvet beszéli - az  elképzelhető, hogy ma kulturális nagyhatalom lennénk - a szerk.).

A modern nemzeteszme megjelenése - az emberi természet már csak ilyen - magával hozta a nemzetek közti rivalkodást is, amin a 20. század viharos eseményei bizony egyáltalán nem segítettek: az egykoron közös birodalomban, közös uralkodó alatt egyesített Kárpát-medence népei közt így lett "nemzeti sport" a másik - finoman fogalmazva - cukkolása, amik nem egyszer a legújabb időkben sajnálatos erőszakos eseményekhez is vezethettek.

A magyar-román viszony különösen "pikáns"-nak mondható, Erdély és a székelység helyzete mindig is érzékeny téma volt - nem ebben a cikkünkben fogunk a kérdésben igazságot tenni.

Gyulafehérvár meglehetősen hosszú történelme több évezred óta íródik, az ókortól napjainkig számos népcsoport, vallás élt itt. A dák települést a római Apulum váltotta fel, amelynek a helyén később szláv település (Bălgrad: Fehérvár), majd a Gyulák székhelye állt.

Magyarország történelmében a legjelentősebb szerepet a török hódoltság idején töltötte be: a három részre szakad ország keleti észének, az erdélyi fejedelemségnek lett székhelye, a magyar államiság egyik központja, A városban található a római katolikus Szent Mihály-székesegyház, aminek felújítási költségeiből a magyar állam is részt vállalt, és olyan neves történelmi nagyjaink nyugszanak itt, mint a legendás Hunyadi János, Fráter György, Izabella királyné, János Zsigmond, I. Rákóczi György, Bethlen Gáboré és Márton Áron püspök - kijelenthetjük, hogy a magyarság komoly történelmi beágyazottsággal rendelkezik a településen.

A székesegyház mögött, a Mihai Viteazul (Vitéz Mihály) utca egyik kis terén áll egy szintén nagy történelmi alak szobra: az Erdélyt 1599 végén, Moldvát pedig 1600 tavaszán meghódító, és néhány hónapon át Havasalfölddel együtt kormányzó Vitéz Mihály fejedelemé.

Vitéz Mihály a 19. században önmagát meghatározni kívánó román nemzeteszmeiségi politikai diskurzus a román nemzeti egységet kifejező hőssé tette (ez eredeti motivációjától bizonyára távolt állt, lásd bevezető írásunkat), mai napig egyfajta nép kultusza van, a városban katonai akadémia is viseli a nevét, 1918. december elsején az erdélyi román politikai elit itt, egy százezer fős román népgyűlésen mondta ki Erdély Romániához való csatlakozását. A magyar lakosság aránya az évek alatt folyamatosan csökkent, 1956-ban csökkent először 10% alá, 2011-ben már csak 1,5% volt.

Gyulafehérvárt egyre kevésbé érintik a Magyarországról még mindig igen nagy számban induló erdélyi turistautak, a klasszikus Székelyföld és Kolozsvár köré épülő utazások mellett esetleg egy rövid megálló jut neki, ezzel szemben viszont a románság körében egyre nagyobb jelentőséget nyer, mint egyfajta második, "spirituális főváros": a sok történelmi magyar épület mellett hangsúlyosak azok az épületek és emléktáblák is, amik a modern román állam számára bírnak kiemelt jelentőséggel, és emelgetik az egyesülések fővárosa néven is.

Románia nemzeti ünnepén, december elsején Gyulafehérváron legalább ugyanakkora volumenű ünnepség van, mint Bukarestben, ami szintén mutatja, hogy milyen jelentőségű keleti szomszédaink szemében: az alábbi videón látható egy december 1-i katonai parádé, magas szintű állami és ortodox egyházi vezetők részvételével:

A város számtalan érdekes épülettel rendelkezik, mindenképpen érdemes meglátogatni a várost: az alábbi cikkben, amit mi is felhasználtunk forrásként, részletesen is megnézhetik, milyen történelmileg jelentős helyekkel tud szolgálni a település.

^{forrás: trianon100.hu}