Előkerült egy száz éves plakát, így szidták a magyarokat Amerikában

A mai korban a "propaganda" szónak van egy negatív kicsengése: ha meghalljuk, zsigerileg arra gondolunk, hogy valamilyen módon manipulálni akarnak minket valakik. Nagyon messzire egyébként nem járunk az igazságtól, a propaganda célja ugyanis valóban az emberek véleményének befolyásolása, ám per definitionem nincs hozzá kapcsolva pejoratív töltet.

Kérdezzük meg napjaink nagy elfogulatlan találmányát, a mesterséges intelligenciát, ő vajon mit gondold a propagandáról:

A "propaganda" fogalma olyan tevékenységet vagy eszközt jelent, amelyet egy szervezet vagy csoport arra használ, hogy befolyásolja vagy manipulálja az emberek gondolkodását, érzéseit és viselkedését bizonyos célok elérése érdekében. A propaganda célja általában az, hogy egy adott üzenetet vagy nézetet terjesszen, támogasson vagy erősítsen meg, és gyakran politikai, vallási, vagy társadalmi célokhoz kapcsolódik.

Valamiért azonban hogy, hogy nem, a történelem folyamán jóval többször tapasztalhattuk azt a fajta propagandát, ami a fogalomnak azon oldalát domborítja ki, amikor a propaganda valakik ellen szól.

A propaganda egyáltalán nem modern találmány: gondoljunk csak például a rómaiakra, akik előszeretettel köszörülték a nyelvüket a "barbárok" minden szokásán, de a keresztény Európa sem volt oda a "kutyafejű pogány" tatárokért, hogy a későbbi forradalmi megmozdulásokban részt vevőket milyen jelzőkkel illették az arisztokrata körök, már meg sem említjük (a magyar történelemírásban hősnek tartott Kossuthékról is egészen más hangnemben beszéltek a királyi udvarban, mint ahogy ma egy közepesen ismeretlen országgyűlési képviselő említi őket március 15-én).

A 20. századra a műfaj odáig fejlődött, hogy minden magára valamit adó államnak külön propaganda minisztériuma is volt: a második világháborúban a propaganda gépezet mindkét szembenálló félnél olyan fokra kapcsolt (olyan "nagyágyúk" dolgoztak a területen, mint Joseph Goebbels, de a szovjet állam mondhatni a propagandára épült, illetve természetesen a nyugati hatalmak is igyekeztek minden lehetséges módon dehumanizálni az ellenfelet otthon - és akkor még az ázsiai konfliktusokról nem is beszéltünk, ahol minden még durvábban ment), hogy azt már talán csak az utána következő mintegy 45 év hidegháborús propagandája tudta felülmúlni - hogy a napjainkban az AI a deepfake korában már azt se tudjuk eldönteni, hogy az igaz-e, amit a saját szemünkkel látunk Gázától a donbaszi lövészárkokig.

Érdekes hát megnézni, milyen az, amikor a propaganda célpontjai mi magunk vagyunk. Az első világháborúban Magyarország (Osztrák-Magyar Monarchiaként) Németország oldalán a tengelyhatalmakkal szövetségben vett részt, míg az Amerikai Egyesült Államok az antant oldalán.

Amerikában a háború vége felé kezdtek el elterjedni az azok a plakátok, amelyek igyekeztek úgynevezett "liberty bonds", vagyis háborús kötvények vásárlásra buzdítani az állampolgárokat a háború finanszírozása érdekében - amely háborút a plakátok szerint a hunok (hogy vajon az amerikaikat inspirálta-e az ellenséges oldalon álló magyarságnak az egykori hunokkal való középkori krónikáinkban és a finnugor elméletig általánosan elfogadott rokonsága, mindenkit döntse el maga) ellen vívják.

A Times magazin már egyébként a háború lehozott egy cikket, miszerint aki a barbár hunokkal összeáll, az maga is szörnyű alak, tehát a németeket is hunnak hívta az amerikai háborús propagandagépezet. A korszakra jellemző stílusban készült első világháborús német plakátok szintén rendkívül érdekesek, ezeket ITT megtekinthetik.