A TV2 undorító húzása most minden jóérzésű emberben hányingert kelt: mégis meddig lehet még hagyni ezt az ámokfutást?

A kereskedelmi televíziózást nem lehetne megvádolni azzal, hogy a kultúra fellegvára. Ezt nagyjából el is fogadja az ember: instant szórakozás a nap végén megfáradt polgároknak, akiknek sem kedve, sem ideje túl sokat merengeni azon, hogy amit látnak, az pontosan micsoda. Gyorsan emészthető, langyos műsorok kellenek, amiről másnap a munkában lehet beszélgetni, kifejteni a történéseket, szurkolni valakinek, utálni valakit. Nem más az amit a tévében látunk, mint a társadalmunk képernyőre vetített kicsinyített mása: vannak szimpatikus figurák, akik elfogadják, hogy az ismertségért cserébe néha mutogatni kell magukat, de igyekeznek azt is manírok nélkül, önazonosan tenni, úgy, hogy azzal sem a maguk, sem pedig más méltóságát nem csorbítják meg. Szerencsére ilyen "celebekre" is van példa, akik elsősorban emberek, utána pedig hírességek és e csapásvonal mentén élik az életüket.

Aztán ott van a másik oldal. Azok a mélysötét figurák, akik a leghangosabbak, a legmegosztóbbak, így nem is kell sokat gondolkozni azon, hogy kijöjjön a matek: a szerkesztőség őket helyezi előtérbe, hogy legyen min csámcsogni, ezáltal pedig a magukból kiokádott sárral növeljék a nézettséget; hozzák a pénzt, bármi áron.

Számomra (és szerintem több nőtársam számára) ezt a tábort képviseli a TV2 régi új üdvöskéje: Alekosz. Az az Alekosz, aki több millió ember szeme láttára abuzált, alázott meg, jelentéktelenített el egy aranyos, kedves nőt, aki csüngött minden szaván és igyekezett mindenben a kedvére tenni.

Azt bántják, akit lehet, aki hagyja, az pedig meg is érdemli.

Régi mantra ez az életünkben és úgy látszik kiirthatatlan: ez az a lap, amit ilyen helyzetekben a műveletlen nagyközönség lecsap az asztalra és röhögve bátorítja a bántalmazót, hogy adjon még ennek az ostoba libának, menjen ami a csövön kifér, hát miért nem megy el?

Jóérzésű ember ilyen esetben minimum szemlesütve, szégyenérzettel a lelkében félrenéz, az erősebb pedig felemeli a hangját.

Sokan voltunk Varsányi Rékák. Sokan szerettünk olyan embert, aki nem érdemelte meg, aki visszaélt a bizalmunkkal, az odaadásunkkal és aki a fenti mondattal reagált, ha esetleg elsírtuk magunkat.

Sokunknak mondták már, hogy komolyan vesznek néhány kiló leadása után, hogy csak egy fogyás után vagyunk értékelhetők, mint nők, mint emberek.

Sokan cipeltünk már szó szerint és átvitt értelemben is nehéz terheket a másik helyett és sokan néztünk már körbe segítségért, hogy valaki, bárki mondjon két jó szót, mert egy ilyen kapcsolat minden túlzás nélkül az őrület szélére sodor, mivel minden egyes nap ugyanaz történik: elhitetik, hogy baj van veled.

Ebben a videóban Réka saját szavaival hallhatjátok a történteket és hogy milyen nyomot hagyott ez rajta, benne:

Sokan találkoztunk már olyan nőgyűlölő férfiegyedekkel, akik a mi hátunkon felkapaszkodva akarták férfinak érezni magukat, akik a mi végkimerülésünktől kaptak új erőre. Szerencsére ennek eltörlése a mai világban egyre nagyobb teret kap és ki lehet nyitni a szánk. Lehet segítséget kérni, lehet sírni, fel lehet vállalni minden ezzel kapcsolatos érzést és a minimum egy ilyen helyzetben az, hogy a környezet elítéli azt, aki egy nőt ilyen helyzetbe sodort. Vagy akár egy férfit, mert ez a fajta megsemmisítő, pusztító viselkedés nem válogat: nem csak nő szenvedheti el férfitól.

Alekosz itt a Rékával való kapcsolatát tisztázza és új titulusáról beszél:

Az egészen rettenetes az, hogy a TV2 ennek teret ad és azt az embert, akinek a megnyilvánulásai szemmel láthatóan emberek százait vagy ezreit felháborít, a csatorna kinevezte Szerelemdoktornak.

Meg kell tudni különböztetni a szellemi mélyrepülést attól, amikor becsukjuk a szemünket és cinkosok leszünk valamiben, ami ha a testvérünkkel, barátnőnkkel, édesanyánkkal történne, akkor kérlelve adnánk meg neki minden segítség arra, hogy szabaduljon meg egy ilyen pártól.

Alekosz nem megosztó, nem jópofa, és főleg nem menthető fel azzal, hogy ilyen a "karaktere". Ő valaki, aki egy másik ember méltóságát és érzéseit semmibe véve, ezt kiárusítva haknizott ki még néhány tévés felkérést: többek között egy elképesztően méltatlan és felháborító szerelemdoktor címet. A TV2 pedig az a médiaóriás, aki ehhez biztosítja a játszóteret, semmilyen felelősséget nem vállalva ennek utóhatásaiért. A szórakoztatásért mindent, ez is egy vélemény. Az viszont biztos, hogy Réka valóban megszabadult úgy nagyjából 70 kiló plusztól, amit eddig magán, a hátán, az életében cipelt és ez volt a legjobb dolog, amit a saját boldogságáért cserébe tehetett. Őszintén remélem, hogy ezt a felesleget sosem engedi vissza az életébe.

Alekosz ebben a videóban kifejti, hogy mit és hogyan változtatna meg Rékán: