Elképesztően furcsa tengeri hibridet videóztak - sosem találnád ki melyik két állat szerelméből született a lény

A "wholphin" (angol szójáték, a "bálna" jelentésű whale és a dolphin szó összerántása, talán "bálfin" lehetne a magyar megfelelő) a különböző cetfajok - leggyakrabban egy palackorrú delfin és egy álgyilkos bálna - valószínűtlen együttlétének eredményeként született hibridek beceneve. Ez azonban nem az egyetlen ismert példa a fajok közötti keveredésre, amelyet az állatok ezen rendje között dokumentáltak. A narlugától kezdve a delfinhibridekig, az elmúlt évtizedekben a cetfélék hibridizációjának maroknyi példáját dokumentálták. 

Az első ismert bálfin 1981-ben született egy tokiói SeaWorldben, de mindössze 200 nap után elpusztult. 1985-ben egy másik, Kekaimalu nevű fiatal nőstény hibrid egy I`anui nevű hím álgyilkos bálna és egy Punahele nevű nőstény atlanti-óceáni palackorrú delfin "nem tervezett egyesülése" után született.

"A kiképző személyzet gyanút fogott, amint a baba megszületett. Sötétebb volt, mint a többi delfin, és az orra olyan volt, mintha levágták volna" - mondta 1986-ban John Blanchard, a tokiói SeaWorld park egyik előadója a Chicago Tribune-nak. 

Ez a delfin technikailag nem delfin-bálna hibrid, mivel a hamis gyilkos bálna a neve ellenére valójában delfin. Azonban két különböző faj tagjairól van szó, így a Kekaimalu egy valódi hibrid példája.  A cetfélék hibridjeinek születése különösen meglepő volt a két szülőfaj közötti méretkülönbség miatt: a közönséges palackorrú delfinek jellemzően 2 méter hosszúak, míg a hím álgyilkos bálna több mint 5 méter hosszú is lehet. Nyilvánvaló, hogy ennek a hibrid utódnak a létrehozásához lenyűgöző fizikai teljesítményre volt szükség. 

Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a két faj szoros kötelékben él fogságban és fogságon kívül is. A kutatók korábban már beszámoltak arról, hogy a vadonban gyakran látnak palackorrú delfineket és álgyilkos bálnákat együtt lógni és táplálékot keresni.

Gyakran mondják, hogy két különböző faj nem képes kereszteződni és termékeny utódokat létrehozni, de ez nem mindig van így. Ha két faj viszonylag közeli rokonságban áll egymással, és ugyanannyi kromoszómájuk van, akkor esetenként lehetséges, hogy kereszteződnek és termékeny utódokat hoznak létre. A kutyák és a farkasok például egyaránt 78 kromoszómával rendelkeznek, amelyek 39 párba rendeződnek, így kevesebb fennakadással sikeresen kereszteződhetnek. 

Ugyanez igaz a palackorrú delfinekre és az álgyilkos bálnára is, amelyek mindketten 44 kromoszómával rendelkeznek. A Kekaimalu termékeny volt, állítólag legalább két hím palackorrú delfinnel párosodott, és legalább három utódnak adott életet.