Döbbenetes: akár több felesége is lehet Ferenc pápának

 Kontinensünk életére is hatalmas befolyást gyakorolt az évszázadok alatt a kereszténység, jól ismert például a cölibátus intézménye. Kevesen tudják azonban, hogy az egyházon belül nem mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak - mi köti össze a mindenkori pápát Adolf Hitlerrel? Érdekes kirándulásra invitáljuk az olvasóinkat a kánonjog és a hatalomgyakorlás-technika területén. A vallás, és annak legfőbb koordinátora, a római katolikus egyház tanításai hosszú évszázadokon keresztül a legfőbb hivatkozási pontnak számítottak az emberek életében. Az élet minden területére szabályokat, javaslatokat hoztak - az erélyesen, erkölcsösen leélt földi életet tartották a majdani túlvilági boldogulás előfeltételének. Az emberek joggal várták el, hogy egyház képviselői ne csak "bort igyanak, és vizet prédikáljanak", hanem életvezetésükkel példát is statuáljanak a hívek számára. Azonban van az egyházon belül valaki, akire a mindenkire kötelező szabályok nem érvényesek. Ez a személy pedig nem más, mint a mindenkori legfőbb vezető, a pápa. Megdöbbentő lehet, de a pápának semmi nem tiltja a házasodást, sőt akár a többnejűséget, és igazából nem tilt semmit számára semmilyen törvény. Hogyan lehetséges ez?

A magyar főpap megrázó története, aki jobbágyfiúból majdnem pápa lett

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A 21. században szinte alapvetésnek vesszük, hogy demokráciában élünk. A modern parlamentáris demokráciák egyik sajátossága, hogy a nagy francia forradalomban kinyilatkozatott elvek alapján az állam összes polgára egyenlő - mindenkinek ugyanolyan jogai vannak, akár az ország vezetői ellen is indulhat büntetőeljárás, nincsenek első- és másodrendű polgárok, törvény előtti jogegyenlőség van. A Vatikán azonban nem demokrácia. Az első pápa, aki itt lakott, az 5. században Szümmakhosz volt, majd a 8. száad közepén Kis Pippin frank uralkodó birtokajándékainak köszönhetően egyre komolyabb világpolitikai tényezővé is vált, ez lett a kereszténnyé lett Európa spirituális központja, és krisztis földi helytartójának a székhelye is. A hivatalos kimondásig ugyan egészen az 1870-es I. Vatikáni zsinatig várni kellet, a gyakorlatban azonban a kezdetektől fogva érvényesült az alapelv: a pápa Isten kegyelméből tévedhetetlen, és abszolút jogkörrel rendekezik. Ez azt jelenti, hogy a pápára tulajdonképpen nem vonatkozik a kánonjog: a hívek életét korlatozó intézkedések rá nem érvényesek. Mivel a pápa általában szelíd ember, ezért nem igazán találkozzunk a hírekben pápai őrültségekkel, ám a történelem folyamán voltak bőven olyan pápák, akik a keresztény életvezetés helyett botrányos viselkedésükkel hívták fel magukra a figyelmet, világi, hatalmi csatározásokban vettek részt, háborúkat indítottak. Sokak számára érthetetlen, ha végignézik például a középkori történelmet, hogy az egyház cselekedetei miként igazolják vissza a Bibliai elveket. A rejtély megfejtéséhez kulcs lehet a pápa személye: mivel rá nem vonatkozik a kánonjog, nyugodtan hozhat olyan döntéseket, amikért például egy egyzserű plébánost kiátkozna az egyháza. 

7 idézet a hat éve megválasztott Ferenc pápától

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A monarchiák fokozatos megszűnésével illetve parlamentáris demokráciákká alakulásával a világból az abszolút uralkodók már jó ideje eltűnőben vannak. Európában ugyan néhány állam még megtartotta tradicionális, monarchisztikus államformáját, ám az ezekben az országokban élő uralkodó családok is ugyanolyan polgárok a törvény előtt, mint egy éttermi dolgozó. A pápákéhoz hasonló hatalommal a közelmúlt történelmében mindössze egy európai vezető rendelkezett: ez az ember pedig nem más volt, mint Adolf Hitler. A nemzetiszocialista német diktátor akarata az országon belül már az 1933-as kancellárá választása után is teljes mértékben érvényesült,de az úgynevezett "Führerprinzip" később törvényben is rögzítette, hogy Hitler törvény felett áll. Hitlernek jogában állt bárki megkérdezése nélkül háborút indítani, embereket pozicióba kinevezni, tárgyalás nélkül elítéltetni embereket, végső soron bármit megtehetett, a nem volt érte felelősségre vonható a hatályos német törvények alapján. Kortársa, Sztálin például sokkal kisebb hatalommal rendelkezett: bár a szovjet diktátor sem szenvedett hiányt semmiben, a kommunista hatalomszervezésből adódoan mindenféle bizottságok működtek körülötte, és folyton egyeztetnie kellett velük minden intézkedése előtt.

Az igazság sokszor sokrétűbb annál, mint amit a felületes szemlélő lát, és sokszor a legvégletesebb ellentétek között is felfedezhetünk hasonlóságot. A pápa és a náci diktátor közt nem egyértelmű a párhuzam, azonban sokszor fedezhetünk fel rejtett összefüggéseket, ha nyitottan és érdeklődve állunk a világ dolgaihoz.