Szétnyitott lábakkal, mindenemet megmutatva festett le egy csapat diák, ami pedig utána történt, az minden képzeletet felülmúlt

Mivel amúgy is érdeklődtem a divatvilág iránt, így már rendelkeztem portfólióval, a kínált összeg pedig igen korrekt bérnek tűnt, tehát jelentkeztem. Hamarosan vissza is jeleztek, megkaptam a pontos helyszínt és időpontot.

Minden különösebb gond nélkül oda is értem a megbeszélt napon. Találkoztam a tanárral, kezet fogtunk, bemutatkoztunk és a terembe vezetve kedélyesen elcsevegtünk.

Belépve már vártak a diákok, kíváncsian figyeltek. Hat fiú és négy lány volt bent. Tényleg kis csoport. Beküldtek egy függöny mögé, ott levetkőztem, utána pedig odasétáltam a nekem fenntartott pódiumra. A foglalkozást vezető tanár megkért, hogy legyek végig meztelen, mivel nem mindenki azonos tempóban, ugyanonnan kezdve fest és így sokkal könnyebb a diákoknak.

Felvettem a pozíciót, ami már önmagában furcsa volt: szétnyitott lábakkal, mindent megmutatva a széken hátradőlve, kidomborított mellekkel ültem. Volt karfám, lábtartóm, a nyakam megvolt támasztva, összességében kényelmes volt.

Nagyjából csak a szememet tudtam mozgatni, időm pedig bőven volt, így alaposan körbepásztáztam a diákokat. Jó néhány alkalommal összeszemeztünk, volt aki kínosan elkapta a tekintetét, azonban két fiú és egy lány nagyon sokszor tartotta a szemkontaktust.

Időnként azon kaptam magam, hogy szinte flörtölve nézünk egymásra, a számat nyalogatom, nekik pedig megállt a kezükben az ecset.

Beláttam a padok alá és bizony a két srácnál nemcsak az ecset merevedett meg.

Elképsztően felizgultam. Attól féltem, hogy észreveszik a nedvességet, ami szinte folyt belőlem, de az óra ment tovább, senki nem reagált semmit.

Eközben az egyik lány is egyre szemtelenebben figyelt és a legközelebbi szemezésünknel határozott, félreérthetetlen mozdulatot tett: a két ujja közé, melyeket V alakban tartott.

Fogalmam sem volt mi történik, de az, hogy nem mozdulhattam és hogy egy egész osztály előtt meztelenül flörtölök két fiúval és lánnyal, olyan energiával töltött fel, amilyet még sosem éreztem.

Egyre gyűjt bennem az izgalom, a percek azonban lassan teltek és abban sem lehetettem biztos, hogy bármelyikükkel lenne folytatás az óra után.

Letelt a 8 órás időkeret, a diákok végeztek. A tanár megköszönte a közreműködésem és elnézést kérve sietve távozott, de mondta, hogy készülődjek nyugodtan, igyak egy kávét, a termet majd este bezárja a takarító. A diákok is készülődtek én pedig nem tudva mit csináljak, bementem a paraván mögé, ahol levetkőztem és úgy döntöttem várok néhány percet.

A teremben egyre kevesebb lett a zsivaly, míg végül teljesen elcsendesedett. Már azt hittem magányosan kell levezetnem a feszütséget, amikor egy női hang szólalt meg: reméljük nem öltöztél fel.

Többes szám...? Kiléptem az öltözőből és ott állt a lány, mellette pedig a két srác, akik ha akarták volna sem tudják leplezni, hogy mire vágynak.

Ott voltunk hát négyen és szavak nélkül is tudtuk mit akarunk: egymást...

Az pedig, hogy mi történt ezután... hamarosan megírom. Elöljáróban annyit, hogy nem a festék volt az egyetlen, ami a vásznakra folyt azon a napon.