Tudod, mit jelent a kiszehajtás? - 10 megkapó húsvéti érdekesség, amitől még a tojás is finomabbnak tűnik

A tavasz egyik legszebb és sokak által várt pillanata a Húsvét, ami a kereszténység egyik legszentebb ünnepe és a Múlt-kor magazin írása jól összefoglalja történetét. A Biblia szerint pénteki keresztre feszítése után Jézus a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta az emberek bűneit, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az egyházi szertartások mellett számos megkapó hagyomány és érdekesség is kapcsolódik ehhez az ünnephez, melyet Magyarországon is mindenki szeret és vár, kortól függetlenül.

Az ünnep örök, a napja azonban mindig változik

A Húsvét a mozgóünnepek közé tartozik, mert Húsvét vasárnapja a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. Március 22. és április 25. között bármikor lehet, ennek megfelelően időnként szoktunk korai és késői húsvétról beszélni.

Egy varázslatos szám, ami mindenre hatással van.

Nem véletlenül tart 40 napig a nagyböjt, ennek oka a Szentírásban keresendő. A Biblia szerint több, sorsfordító vallási esemény is pontosan ennyi ideig tartott. Jézus Krisztus negyven napot töltött a pusztában imádkozva és böjtölve. Negyven napig tartott a vízözön, és pontosan ennyi ideig töltött a zsidó nép is a pusztában való vándorlással, ráadásul Mózes is negyven napig volt a Sínai-hegyen.

Honnan ered a húsvéti tojás?

Ennek magyarázata nagyon messzire nyúlik vissza a történelemben, még jóval a kereszténység előtti időkbe. Pogány eredete van, hiszen a tojásnak szinte minden kultúrában kiemelt jelentőséget tulajdonítottak. A tojás az élet újjászületésének és a termékenységnek a legősibb jelképe. A tojáshéjból előbújó kiscsibe Jézus feltámadásának metaforája.

A tojás ajándékozás szokása a középkorhoz köthető, amikor a nemesek tojást adtak ajándékba a cselédeknek. Az első, belül a mai Kinder tojáshoz némileg hasonlóan meglepetést rejtő tojást Peter Carl Faberge francia aranyműves alkotta meg az orosz cárok kérésére 1885-ben, a csokitojások megjelenésére pedig a 19. század közepéig kellett várniuk az édesszájúaknak.

Tudjuk honnan jött a tojás, de miért kell festeni őket?

Nem csak azért, hogy szebbek legyenek, hanem spirituális okai vannak. A tojások piros színe a feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi és egy legenda is kapcsolódik ehhez.

Amikor Jézus Krisztus feltámadását Mária Magdolna bejelentette a tanítványoknak, azok először nem hittek neki. Péter meg is fogalmazta kételkedését és így szólt: „Csak akkor hiszem el, amit mondasz, ha ez a kosár tojás pirossá változik.”  Mondani sem kell, hogy nem kellett sokat várni és megtörtént a csoda: a tojások mind csodálatos piros színt öltöttek.

A Húsvét és az állatok

Három állat is szorosan kapcsolódik az ünnepi hagyományokhoz, a nyuszi, a bárány és a galamb.

A nyúl a tavasz ősrégi, germán és angolszász kultúrához kapcsolódó pogány eredetű szimbóluma. Ez a bájos kis állatka hozza a gyermekeknek ajándékba a tojásokat, amit egy mókás játék keretében kell megkeresniük. A szokás eredete egészen a XV. századi Európáig nyúlik vissza.

A galamb a béke és a testvériség jelképe. A leszálló Szentléleket szimbolizálja, amely nyilvánvalóvá tette az Úr feltámadását.

A Bibliában is sok helyen szereplő bárány pedig a tisztaság jelképe, egyben a Messiás szimbóluma, azaz Isten báránya.

Már megint azok a fránya boszorkányok

Nagyszombaton fontos feladat várt régen az emberekre: körül kellett söpörniük otthonaikat. Ennek oka a boszorkányoktól való félelem volt. Úgy hitték, hogy ennek a szokásnak köszönhetően távolt tudják tartani maguktól a gonosz seprűnyelén lovagló követőit. Minden bizonnyal a mai tavaszi nagytakarítás szokása is ebből alakult ki idővel.

A barkaszentelés csodája

A virágvasárnapi mise előtt egyes országokban pálma és olajfaágakat, hazánkban pedig barkát áldanak meg, majd körmenetben körülviszik a templomban. Csodatévő erőt tulajdonítottak neki, amely megvédhet a gonosztól és a betegségektől

Mi lehet az a titokzatos kiszehajtás?

Erről a kedves és mókás szokásról ma már kevesebben tudnak, pedig régi hagyománya van Magyarországon. A kisze, azaz a banya, amit egy menyecskeruhába öltöztetett szalmabábu jelenít meg, a tél, a böjt és a betegség megtestesítője, amit a lányok énekelve vittek végig a falun, majd útjuk végén vízbe dobták, vagy elégették. Ezt követően kezdődhetett a villőzés, ami azt jelentette, hogy a lányok villőnek nevezett, szalagokkal vagy kifújt tojásokkal díszitett faágakkal kezükben végigjárták a házakat, ezzel pedig a tavaszt próbálták előcsalogatni.

Amikor senki nem marad szárazon

A locsolkodás az a szokás, amit senkinek nem kell bemutatni, sokan szeretik, sokan utálják, de olyan ember nincs, aki ne ismerné. A szokás jelentésével viszont nincs mindenki tisztában. A víz nem csak megtisztító, megújító ereje miatt fontos része az ünnepi hagyománynak, hanem bizony az ősi termékenységkultuszokhoz is erősen kötődik.

A húsvéti tojás, azaz easter egg nem az, aminek látszik

A neve bizony nagyon is csalóka. Magyarra fordítva ezt az informatikában használatos kifejezést könnyen gondolhatnánk, hogy ez is a húsvéti tojásra utal, de valójában egészen másról van szó. A fejlesztők a programokban, vagy videójátékokban elrejtett apró utalásokat és meglepetéseket szokták ezzel a névvel illetni.