Ma megtudod, kik a boszorkányok? - 10 lenyűgöző nagypénteki hagyomány, amit biztosan nem ismertél

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. A farsangi időszak vége utáni 45. nap, amikor Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg. A hívek és az egyház számára az év legcsendesebb napja, amikor a böjt és a magunkba fordulás révén felkészülünk és várjuk a feltámadás csodáját. Ilyenkor nem tartanak teljes misét a templomokban, csak úgynevezett csonka misét celebrálnak. Az ünnep történelméről a Történelem cikkek oldalon olvashatunk bővebben. Az egyházi vonatkozásai és misztériumai mellett pedig számos néphagyomány is kapcsolódik ehhez a jeles naphoz.

Hajnali fürdőzés a tiszta patakban

Nagypéntek hajnalán a szokások szerint ki kellett menni egy közeli patakhoz és annak vizében megmártózni. Aki ezen a napon folyóvízben megmosakodott az egész évben szerencsés és egészséges lesz, ráadásul fürgén fogja tudni végezni a munkáját. Az sem volt mindegy, hogyan történt a mosakodás. A víz folyásával szemben állva, visszakézből kellett meríteni a vízből és különösen szerencsésnek tartották, ha ezt a patakok vagy erek találkozásánál tudták megtenni.

A folyóvíz varázslatos erejét azzal magyarázták, hogy Jézust, amikor a katonák kísérték, beletaszították a Cedron patakjába, ami ezáltal megszentelődött, ezért bizonyos tájakon a napkelte előtt merített vizet aranyos víznek is nevezik.

Dologtiltó nap

Ezen a napon nem volt szabad mosni, mert akkor a ruhát viselő emberbe villám csapna és hajat mosni sem, mert a hiedelem szerint akkor Szűz Mária összefogta a hajukat. A férfiak nem végezhettek mezei munkát és baromfit is tilos volt vágni, nehogy utána más jószágok is elhulljanak.

Minden háznak meg kell tisztulnia

Nem csupán az emberek, de a házak megtisztulásának napja is volt ez. Ilyenkor megpróbálták az emberek kiűzni otthonukból a rágcsálókat és férgeket. Göcsejben például az alábbi féregűző mondókát alkalmazták: „patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”

Ilyenkor nincs terülj, terülj asztalkám

Bizony ez a nap nem az élvezetekről szólt. Ilyenkor a napi három étkezésből csupán egyetlen alkalommal szabad megtöltenünk a hasunkat, a másik két alkalommal nem. Ráadásul teljes mértékben tartózkodni kell a húsételek fogyasztásától.

A házak is gyászolnak

Ezen a napon az otthonokra is különleges szabályok vonatkoztak. Nem éghetett a tűz és az órákat is megállították. Ezzel lényegében úgy tettek, mintha halott lenne a háznál, hiszen minden hívő gyászol ilyenkor.

Nem nézegetjük magunkat a tükörben

A tükör az emberiség régi jó barátja, de nem nagypénteken. A hagyományok szerint az otthonunkban található tükröket le kellett takarni. Ez utóbbinak a magyarázata az, hogy ezek a tárgyak a hiedelem szerint a mi világunk és túlvilág közötti átjárót jelképezik.

Keress egy fűzfát, ha szép hajra vágysz

A lányok a rituális fürdőzéshez olyan helyet próbáltak választani, ahol volt fűzfa is. Ekkor ugyanis biztosak lehettek abban, hogy egész évben szép és hosszú lesz a hajuk, ráadásul még a szeplők is elkerülik őket.

Végre kiderül, melyik szomszédod boszorkány

Ez a rejtély sokáig foglalkoztatta a faluban élőket és bizony minden lehetőséget igyekeztek megragadni, hogy választ kapjanak az őket gyötrő kérdésre. A módszer pofonegyszerű volt. Lyukat kellett fúrni a tojás festéséhez használt fakanálon, ezt követően pedig a templomban, mise alatt a lyukon keresztülnézve megláthatták, hogy ki a boszorkány.

Ezen a napon béka sem kellett az időjósláshoz

A földművelésből és állattartásból élő emberek életében az időjárás volt az egyik legfontosabb dolog, minden munkájukat és egész sorsukat meghatározta, ezért is olyan fontos, hogy időben felkészülhessenek az esetleges rossz időre. A hagyományok szerint, ha nagypénteken kiadós eső esik, akkor nyáron több lesz a májmétely, illetve sok szarvasmarhát és juhot sújt majd betegség.

Az éltető kenyér könnyen a torkodon akadhat

A kenyér volt a táplálkozás alapja, hiszen ezt még a szegény emberek is könnyen elkészíthették a saját lisztjükből. Azonban ezen a napon senki sem akart kenyeret sütni, mert a hiedelmek szerint az könnyen kővé válhatott volna.

Végül érdemes megtekinteni az alábbi videót, amiben Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke mesél nekünk a húsvéti Ünnepek történetéről és arról, hogy mit ünneplünk ilyenkor valójában.