Eddig eltitkolt magyar népcsoportot találtak, tényleg pirézeknek hívják őket?
Olvass tovább...
A nagy kérdés az, hogy örülnénk-e egy ilyen fordulatnak.
A dologról ugyan csak különböző fórumokon, bedobott ötlet formájában lehet olvasni az internet sűrűjében, merthogy vannak olyan emberek, akiket kifejezetten idegesít a magázódás a mindennapokban. A tegeződés pedig úgy tűnik, hogy megállíthatatlanul tör előre, és egyre több helyen válik általánossá.
Ma már simán megesik az is, hogy egyes szituációkban nem tudjuk eldönteni, hogy éppen magázódnunk kellene-e, vagy egyszerűen tegeződjünk, mert az is épp elég.
Olvass tovább...
A kérdés persze nagyon megosztja az embereket. Korábban mi is írtunk egy cikket a svéd esetről, amelyben bemutattuk, hogy az úgynevezett "Du-reform" révén hogyan hódított teret a tegeződés az északi országban, a forradalmi változás pedig egy nagyon fura felvetéssel kezdődött az elbeszélések szerint. Történt ugyanis, hogy 1967-ben az Orvosi Kamara akkori elnöke, Bror Rexed egy megbeszélésen azzal fordult a munkatársaihoz, hogy mostantól mindenkit tegezni fog, és erre kér másokat is.
És pont az egyik legnagyobb svéd vállalat, az IKEA volt az, amelyik az első áruház volt hazánkban, hogy tegezte a vásárlóit. Sokan ezt elsőre nem is tudták lenyelni, és nagyon furcsállták a dolgot. Pedig ahogy láthatjátok, ez a módi a svéd hagyományokban gyökerezik, nem merő lazaságból vagy menőségből vezették be.
Szerintetek abba kéne hagyni a magázódást Magyarországon is, és jobban teret engedni a tegeződésnek? Vagy inkább éppen hogy a magázódásra kellene jobban ráfeküdnünk?
Szavazás szabályai: nyomj egy felfelé mutató nyilat arra, amelyiket támogatnád, lefelé mutató nyilat pedig arra, amelyiket nem. A cikkhez tartozó Facebook-poszt alá IDE kattinva pedig várjuk a véleményetek is arról, hogy mi lenne a helyes magatartás, döntés a témában.
Illusztrációk: Profimedia
Olvass tovább...