Szenzációs dolgot talált ki egy magyar olimpiai bajnok, az egész világ ismeri, de senki nem tudja, miért csinálják

A párizsi ötkarikás játékoktól függetlenül sem túlzás kijelenteni, hogy Magyarország számára rendkívül fontos az olimpia. Egy kis nemzet nagy pillanatai ezek, mint azt láthattuk az elmúlt hetek során is.

Hazánk sportolói büszkén képviselik a nemzetet és milliók drukkolnak a mieinknek, ha valahol, hát itt megmutatkozik az összefogás. Minden pontszerző helynek örülünk, a bronzérem is ugyanúgy csillog, mind az ezüst és az arany, a legfontosabb pedig, hogy boldog és mosolygós magyar sportembereket láthassunk a játékok végén, ami idén is sikerült.

Van egy jelenet azonban, amit szinte mindenkitől láthatunk, aki a dobogóra került, és milyen meglepő, ez is a magyaroktól eredeztethető, ez pedig nem más, mint az „éremharapás”, ami jellegzetes motívum az olimpián és a sporteseményeken.

Szinte minden dobogós ünneplésnél láthatunk olyan képeket, amikor a sportolók játékosan ráharapnak az éremre, ami a fotósok külön kérése is, hiszen jól mutat, vidám képek készülhetnek ezáltal. Minden bizonnyal 1992-ben láthatta a nagyvilág először ezt a különös szokást, amikor Farkas Péter birkózó Barcelonában olimpiai aranyat nyert és egy hirtelen ötlettől vezérelve „ráharapott” a fényes medálra.

Azóta terjedt el ez a szokás, a „győzelem ízét” szimbolizálva. Maga az arany harapdálása azonban évezredekre vezethető vissza, hiszen az arany minél tisztább, annál puhább, így régen a kereskedők ezzel ellenőrizték a nemesfém minőségét.

Hogy Párizsban mennyire volt jó ötlet ráharapni az amúgy csak minimális aranyat tartalmazó éremre, az már más kérdés. Számos sportoló ugyanis arra panaszkodott, hogy nem túl jó annak minősége, könnyen karcolódik és minden nyomot hagy rajta, így sokan közülük inkább féltve óvták azt, köztük Kós Hubert is, aki 200 háton végzett az első helyen és még az ágyába is magával vitte az aranyérmét.

Forrás:Toochee