26 éve férfinek érzi magát a svéd női válogatott balszélsője

A svéd női kézilabda válogatottban több mint száz meccsen lépett pályára Louise Sand, a 2014-es horvát-magyar közös rendezésű Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett csapatával. A tehetséges 26 éves balszélső előtt fényes karrier állt, de kedden úgy határozott, hogy befejezi. Nem csak a válogatottban, klubjában is. Az ok nem hétköznapi: nem érzi magát nőnek.

Instagramon adta hírül a visszavonulásról meghozott döntését, már fel is bontotta a szerződését a francia Fleury csapatával. Felszabadítónak nevezte az érzést, hogy végre nyíltan beszélhet arról, ami régóta nyomta a szívét. Először viszont mindenkinek köszönetet mondott mindenért.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon





























Hej, detta är jobbigt och samtidigt befriande att berätta för er. Jag har nu valt att lägga handbollskorna på hyllan föralltid. Jag har brutit mitt kontrakt med mitt klubblag Fleury. Klubben och tjejerna har varit helt underbara. Tack ”alla” klubbar för dessa år. Tack alla tjejer jag fått äran att spela med och allt folk runtomkring idrotten. Tack för att jag har fått äran att bära den svenska landslagströjan i så många år, kom upp i mer än 100 landskamper. Trodde jag aldrig. Tack också mamma och pappa för att ni alltid har kört mig till matcher och träningar sen jag varit liten, framförallt att ni stöttar mig genom detta och älskar mig oavsett vad, samma med mina älskade polare. Jag älskar er. Det finns en anledning varför jag har slutat, detta kan ni lyssna på i utkastpodden (Spotify/podcaster) i extraavsnittet nu där jag lägger alla korten på bordet. Jag har lyssnat på avsnittet och jag låter väldigt känslokall och pratar om detta som ingenting. Men det var svårt att göra det på något annat sätt, stakar mig även på en del ord. Jag hoppas ni förstår och respekterar mitt beslut. Nu är det dags att leva mitt liv på riktigt ❤️

Loui Sand? (@louisand) által megosztott bejegyzés, Jan 7., 2019, időpont: 8:05 (PST időzóna szerint)

Köszönöm a klubomnak, a lányok csodálatosak voltak. Köszönöm, hogy büszkén viselhettem a svéd válogatott mezét, soha nem gondoltam volna, hogy száznál is többször magamra húzhatom. Köszönöm anya, apa, hogy kiskoromtól edzésre, meccsre hurcoltatok, és bármi történt, ugyanúgy szerettetek. Szeretlek benneteket. Megvan az oka, hogy abbahagyom, remélem megérti mindenki a döntésemet, s tiszteletben tartja. Itt az ideje elkezdenem élni a valós életemet

– közölte a volt játékos. Mint egy svéd podcastban kifejtette, túl későn jött rá, hogy ki kell beszélnie magából azt a súlyos lelki problémát, ami nemsokára testi jelleget is ölt majd.

Rossz testbe születtem, ezért nyilvánosan soha nem jelenhettem meg azzal a külsővel, amely valójában én vagyok. Rájöttem, hogy ezt többé nem szabad elnyomnom magamban. A saját szavaimmal szeretném ezt elmondani: 26 éve nemi diszfóriával küzdöm, ezt jobbára senki sem vette észre. Túl rövid az élet, hogy ezt ne hozzam nyilvánosságra a jelenlegi Svédországban, nem szeretném, ha hazudnom kellene a visszavonulásomat illetően. Sokszor feltettem magamnak a kérdést, vajon miért lettem ilyen: örökbefogadott, színesbőrű, leszbikus, transznemű. Hosszú és rögös út vár rám most, de száz százalékig biztos vagyok benne, hogy jól döntöttem, amikor azt mondtam, ezt az életet szeretném élni. Mindig is Loui Sand akartam lenni Louise helyett. Mindig is cicás pólókat kellett hordanom, a hajamat viszont rövidre szerettem vágatni, mint a fiúk. Nem szeretnék tovább folyamatos öngyűlöletben, kényelmetlen érzéssel élni a testemmel kapcsolatban

– zárta Sand.

A svéd női válogatott szegényebb lett egy alapemberrel, a glóbuszon pedig remélhetőleg eggyel nőtt a normális önbecsüléssel bíró emberek száma.

(Gaba)