Az eseményen öt-öt darab öt-, illetve hatcsapatos csoportot alakítanak ki, ezekből az első kettő jut ki a kontinensviadalra. A játéknapokat jövő márciusban, júniusban, szeptemberben, októberben és novemberben dupla fordulók keretében tartják, az ötcsapatos csoportok résztvevőinek pedig lesz két szabadnapjuk.
Az első kalapot két részre osztották, mert a Nemzetek Ligája jövő júniusi négyes döntőjében érdekelt válogatottaknak – Portugália, Svájc, Hollandia és Anglia – mindenképpen ötcsapatos csoportba kell kerülniük, hogy számukra szabad legyen a döntő időpontja.
További kikötések, hogy a 2020-as Eb-nek otthont adó 12 ország csapatai közül legfeljebb kettő szerepelhet azonos csoportban, hogy a házigazdák mindegyikének legyen esélye a részvétel kiharcolására, illetve azon országokból is legfeljebb kettő kerülhet azonos csoportba, amelyeket szélsőséges téli időjárás szokott sújtani. Öt párharc – örmény-azeri, gibraltári-spanyol, koszovói-bosnyák, koszovói-szerb és ukrán-orosz – politikai okokból nem engedélyezett.
Magyar szempontból érdemes megemlíteni, hogy a nagy rivális románokat nem kaphatja Marco Rossi szövetségi kapitány együttese, mivel a szomszédos ország csapatát is a negyedik kalapba sorolták. Ami az erőviszonyok figyelembevételével fontos lenne a nemzeti együttes számára, hogy a második kalapból elkerülje a kiemelkedőnek tűnő Németországot, mert ellenkező esetben – a papírforma alapján – minimálisra csökkenne az esélye a biztos Eb-részvételt jelentő első két hely megszerzésére.
Amennyiben nem sikerül az első két helyen végezni, akkor sem reménytelen a kvalifikáció kiharcolása, mert az ősszel zárult Nemzetek Ligája alapján 4x4 olyan válogatott megküzdhet a fennmaradó négy helyért, amely lemarad a hagyományos Eb-selejtezőkön. A magyar válogatott a C osztályban elért csoportmásodik helyével megőrizte az esélyét, hogy Eb-helyért mérkőzhessen 2020 márciusában.
Alapesetben minden osztályban a csoportgyőztesek elődöntő-döntő rendszerben mérkőznek meg az indulás jogáért. Valójában viszont azon csapatok szerepelnek majd a rájátszásokban, amelyek az adott osztályban a legelőkelőbb helyen zártak, de a 2019 őszén záruló hagyományos Eb-selejtezők során lemaradnak a részvételt garantáló első és második helyekről. Ez azt jelenti, hogy ha van olyan csoportgyőztes, amely sikerrel vette a hagyományos Eb-selejtezőt, akkor a csoportmásodikok közül a legjobb kerül a helyére a rájátszásba. Ott a legelőkelőbb helyen rangsorolt válogatott fogadja a legalacsonyabb besorolásút – a második a harmadikat –, s a továbbjutás egy meccsen dől el.
A 2020-as Eb-nek 12 ország 12 városa ad otthont, köztük Budapest is, ahol három csoportmérkőzésre és egy nyolcaddöntőre kerül sor. A rendezők részvétel esetén a csoportkörben két meccset hazai pályán játszhatnak.
Az Eb-selejtező sorsolásának kalapjai:
1. kalap: Svájc, Portugália, Hollandia, Anglia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Lengyelország
2. kalap: Németország, Izland, Bosznia-Hercegovina, Ukrajna, Dánia, Svédország, Oroszország, Ausztria, Wales, Csehország
3. kalap: Szlovákia, Törökország, Írország, Észak-Írország, Skócia, Norvégia, Szerbia, Finnország, Bulgária, Izrael
4. kalap: Magyarország, Románia, Görögország, Albánia, Montenegró, Ciprus, Észtország, Szlovénia, Litvánia, Georgia
5. kalap: Macedónia, Koszovó, Fehéroroszország, Luxemburg, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldova, Gibraltár, Feröer-szigetek
6. kalap: Lettország, Liechtenstein, Andorra, Málta, San Marino
Érdemes azért röviden megnézni két változatot. Egyet arra az esetre, ha a magyar válogatottnak összejön egy viszonylag kedvező sorsolás, s egy olyat, amely nem éppen örömteli.
Halálcsoport: Franciaország, Németország, Szlovákia, Magyarország, Koszovó, Lettország.
„Álomsorsolás”: Lengyelország, Csehország, Izrael, Magyarország, Gibraltár, San Marino
(MTI/Promotions)