Olimpiai bajnoki címet ér a plusz egy óra alvás

Saját napi teljesítőképességünkön is könnyedén le tudjuk mérni, mennyivel koncentráltabbak, összeszedettebbek vagyunk egy kiadós alvást követően. Az élsportolók esetében ez hatványozottan igaz.

Hogy az úszásban mit jelentenek a tized és századmásodpercek, azt jól példázza: Gyurta Dániel célba érkezése a londoni olimpián 200 méteres mellúszásban, vagy mondjuk Verrasztó Dávid 400 vegyesen úszott ideje a másfél hete véget ért glasgowi Eb-n. Gyurta 27 századmásodperccel, szinte jobb benyúlással előzte meg Michael Jamiesont, s lett olimpiai bajnok, Verrasztó 35 századdal verte Max Litchfieldet az Európa-bajnoki aranyért. Negatív példa számunkra Hosszú Katinka riói úszása 200 háton, ahol Hosszút mindössze 6 század választotta el Maya DiRadótól és az újabb olimpiai bajnoki címtől.

Az emberi érzékeléssel nehezen mérhető parányi idők jelentik a különbséget arany és ezüst között, negyedik hely és érem között. Sokak számára az életre szóló hírnév, erkölcsi, anyagi megbecsülés és a névtelenség között. Épp ezért felettébb izgalmas a kulisszák mögé tekinteni, s megnézni, milyen elhanyagolhatónak tűnő apróságok jelentik a különbséget a siker és a kudarc között.

Olivier Poirier-Leroy egykor a francia válogatott úszója volt, 38 évesen már más vizeken evez: online edzésterveket készít YouSwimBook néven, s egy könyvet is jegyez, mely sportpszichológiai mélységekbe menően írja le, hogy egy profi úszó milyen fizikai és mentális felkészüléssel képes kihozni magából a maximumot. A swimswam.com úszóportálra is ír cikkeket, a legutóbbi publikációja a szokásoknak megfelelően csupa érdekességeket tartogat – az alvás és az úszás közti kapcsolat témájában.

Az úszók rendszeresen panaszkodnak a hajnali kelések jelentette fizikai fájdalomról, arról, hogy sötét, hideg reggeleken hajnali ötkor már a rajtkövön kell állni. Arról kevesebb szó esik, mennyi alvás előzte meg a nap első edzést, pedig ez elképesztően fontos teljesítményük szempontjából.

Poirier-Leroy említ egy 2008-as felmérést, melynek során profi ausztrál úszók vallottak arról, mennyit alszanak általában: hétvégente 7,1, hétköznap 5,4 órás átlag jött ki, ami nem túl sok. Persze nem lehet egyenlőségjelet tenni, aközött, hogy mennyi pihenésre van szüksége a testünknek egy 50 méteres hátúszás vagy egy 1500 gyors után. A szerző az ötszörös olimpiai bajnok Nathan Adrien példáját hozza, aki az olimpiai felkészülése alatt 10-12 órákat aludt a tökéletes regeneráció érdekében.

Azt is figyelembe kell venni, hogy egy-egy versenyhelyzetszerű edzés vagy egy verseny során annyi adrenalin termelődik, hogy a normális szint elérése csaknem két napba kerül. Ilyen állapotban a pihentető alvás sem egyszerű, ezért fontos például a verseny utáni megfelelő levezetés. (Mára a labdarúgásban, s más sportágakban is elterjedt módszer, hogy reggel a sportoló felcsatolja a mérőeszközt a testére, mely továbbítja a pontos testi értékeit a fizikai edzőjének, s mire beér edzésre, a tréner tökéletesen tisztában van vele, milyen gyakorlatokkal érdemes terhelni őt aznap.)

Poirier-Leroy azt írja, létezik egy olyan teszt is, melynek során különböző edzettségi állapotú úszók teljesítményét mérték. Annyit kértek tőlük, hogy a felmérés kezdetétől számítva egy órával aludjanak többet éjszaka. A kimutatás szerint hat héten belül komoly javulás állt be minden alany teljesítményében.

A Stanford Egyetemen egy ugyanilyen teszten azt találták a kutatók az úszóknál, hogy a rajtnál csökkent a reakcióidejük, gyorsabbak lettek a fordulóik, és ami a leglátványosabb: az első tizenöt méteren fél másodperccel jobb időt úsztak. Ez utóbbi egészen döbbenetes adat, ha Gyurta vagy Verrasztó, esetleg Hosszú fenti példájára gondolunk, ez óriási előny.

A francia tréner végezetül három dolgot javasol a pihentetőbb, rendszerezettebb alvás érdekében az úszóknak:

• kapcsolják ki az okostelefonjukat éjszakára,
• iktassanak be egy fél órás szundikálást napközben,
• állítsák be úgy a napi rutinműveleteiket, hogy a szokásosnál előbb ágyba kerülhessenek.

(Gabay Balázs)