Csernobil áldozatává váltak a magyar kamionosok, egyetlen betiltott figyelmeztetés megmenthette volna őket

Az 1986-os atomkatasztrófa rémképe a mai napig élénken él a közemlékezetben, és bár mostanra már sok részlet kiderült, hogy mi, miért következett be, és hogyan próbálták meg eltussolni a tragikus következményeket, így is rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt.

Ukrajna és Fehéroroszország lakossága a mai napig szenved az atomszennyezéstől, azok többsége, akik tűzoltóként vagy likvidátorként voltak az erőmű közvetlen közelében, hosszú évekkel ezelőtt a sírba vitték titkaikat. A felsőbb körökben végzetes döntéseket meghozó pártfunkcionáriusoknak nem kellett félniük a felelősségre vonástól, de ne gondoljuk azt, hogy ez csak a Szovjetunióban volt így, sajnos egészen Magyarországig elértek ezek a szálak.

A csernobili katasztrófa áldozatai közé tartoznak azok a magyar teherautósofőrök is, akiket közvetlenül a baleset után küldtek ki fuvarba Kijev környékére. Megnyugtatták őket, hogy nem lesz baj. A hivatalos jelentések is ezt szajkózták, akkoriban itt is az volt a narratíva, mint a szovjeteknél, ellenkezésnek helye nem volt.

Néhány évvel később azonban sorra betegedtek meg a sofőrök, szörnyű halált halva. Fiatal, életerős családapák vesztek oda csak azért, mert politikai okokból nem tudhatták meg, mi vár rájuk a végzetes úton. Nem közvetlenül a zóna közelében, hanem onnan akár 80-100 kilométerre kellett haladniuk, de ebben az esetben ez nem számított, hiszen a radioaktív szennyeződés kihullásának irányát keresztezték, és akkora dózist kaptak, amibe később belehaltak.

Vujity Tvrtko nemrég újra felidézte évtizedekkel korábbi oknyomozó riportját, amiből kiderült, hogy a kamionsofőröket egyetlen figyelmeztetéssel megmenthették volna.

Készült ugyanis egy független tudóscsoport által készített tanulmány, ami szembement az általánosan elfogadott, hamis narratívával, felhívva arra a figyelmet, hogy milyen komoly következményei lehetnek a sugárzásnak. Ám hiába postázták el azt több tucatnyi helyre, felülről leszóltak, hogy a tanulmány terjesztése tilos, „nyugati propagandának” titulálva azt.

A betonszarkofág 1986 novemberi elkészültéig gyakorlatilag mindenféle akadály nélkül okádta ki a halálos mérgeket a felrobbant reaktor, és amerre fújt a szél, azokra a környékekre szörnyű halált hozott. A magyar sofőröknek esélyük sem volt, kénytelenek voltak elhinni azt, amit mondtak nekik, eloszlatva a félelmeiket, melyek már csak akkor hasítottak újra beléjük, amikor megkapták a szörnyű diagnózist.

Nem tudhatjuk, pontosan hányan váltak áldozatául ezeknek a fuvaroknak, hiszen a környéken járt teherautókat utána is használták, más sofőrök, szerelők, de még a járművek takarítói is komoly dózist kaphattak, még akkor is, ha soha még csak a közelében sem jártak a csernobili erőműnek.